Minden szűrővizsgálat egyik legfontosabb mérőszáma a halálozás csökkenésének mértéke. A méhnyakrák esetében Magyarország európai viszonylatban a sereghajtók között van, annak ellenére, hogy 2003 óta szervezett méhnyakszűrés történik a halálozási ráta nem csökken. A vizsgálataim során a DE KK és DE KEK-ben diagnosztizált invazív méhnyakrákok utánkövetését végeztem 2009-2018 időszakban. A vizsgálat célja, hogy 2008-2018 között diagnosztizált méhnyakrákok esetében készült e citológiai vizsgálat és ha igen milyen eredménnyel. A negatív eredmények újraszűrése kapcsán a fals negatív esetek hátterének felderítése A méhnyakrák diagnosztizálása előtt 3 évvel korábban 12% jelent meg szűrésen, nem vett részt a vizsgálaton 88%. A 3 éves szűrővizsgálatot nem vette igénybe 87,8%-a a megbetegedett személyeknek, a 6 éves szűrővizsgálatot nem vette igénybe 93,5 %-uk a nőknek, továbbá a 9 éves szűrővizsgálaton nem jelent meg 99% az érintett személyek közül. Az invazív méhnyakrák diagnosztizálása előtt 9 évvel korábban szűrővizsgálaton csupán 1% jelent meg. A szövettannal igazolt méhnyakrákos esetek közül 431 laphámrák, 81 adenocarcinoma, 1 neuroendokrin tumor, 1 sarcoma és 1 Müllercső eredetű világossejtes carcinoma diagnózis született. A laphámrákok lineáris emelkedése mellett megfigyelhető a mirigy eredetű daganatos megbetegedettek számának erőteljesebb növekedése. Az összesen fellelt 515 szövettannal igazolt méhnyakrákos eset közül szűrésen részt vettek közül 26 esetben pozitív citológia eredmény született, 74 esetben negatív citológiai eredmény került diagnosztizálás alá. A kenetek tárolási nehézsége miatt 2 szűrési ciklus esetében sem volt reprezentatív mintaszám. 18 negatív kenetből 8 esetben bizonyult fals negatív eredmény a korábbi szűréshez képest. 2015, 2016, 2017, 2018-as évekről sikerült az archívumból 18 negatív kenetet előkeresni, melyből az éves betegszámhoz viszonyítva a fals negatív érték 0,005-0,007% között volt. A méhnyakrák életkor szerinti eloszlása 27 évtől egészen 97 éves korig előfordult a megbetegedés, az átlag életkor 62 év. A laphám léziók T stádium szerinti megoszlása során elsősorban a PT1a1 (51eset) illetve a PT1b1(36 eset) volt a többi T stadium elenyésző volt. A laphámrákok differenciáltsági fok alapján nagyrészt Grade 2 (118) kategóriába esett.

Összefoglalva, a méhnyakrákos esetek jó részében a méhnyak szűrést az érintett nők nem vették igénybe. A vizsgált méhnyakrákos esetek közül a megbetegedés előtti szűrővizsgálaton több, mint 90% nem jelent meg. A fals negativitás hátterében több, mint 50%-ban mintavételi hiba állt. Összességében a citológiai vizsgálat alacsony fals negatív aránnyal bírt. A daganatok szöveti típusának eloszlása hasonló a nemzetközi trendhez, az adenocarcinomák emelkedését mutatja. A méhnyakrák incidenciáját és mortalitását csökkenteni kell. Az eredmények javulását számos paramétere keresztül lehet elérni. A védőoltással történő átoltottság növelése, egészségnevelés, módosított szűrési stratégia HPV alapú szűrés, kampányok, védőnői szűrések, a citológia minőségbiztosítása mind hozzájárulnak, hogy a halálozási adataink javuljanak.