A lapp (számi) madárnevek

Absztrakt
A lapp madárnevek feldolgozása során minden hozzáférhető nyomtatott forrásban megtalálható összes madárnevet összegyűjtöttem, ezek között nemcsak közelebbről meghatározható genus- és speciesnevek voltak, hanem olyanok is, melyeknek jelentése nem vagy csak részben volt megfejthető. Nem tettem kivételt a gyűjtés során a hasonló munkákban hagyományosan nem szereplő háziszárnyasok nevével sem, s ugyancsak bevettem az adattárba a gyaníthatóan – bár a terepmunka hiánya miatt nem bizonyíthatóan – hapax legomenonokat, a gyermeknyelvi szavakat, valamint az olyan általánosabb kategóriákba tartozó szavakat is, mint pl. 'madár', 'vízimadár', 'ragadozó madár' stb. Ennek oka az volt, hogy igyekeztem minél teljesebb képet adni a lapp nyelvben található minden, madarat jelentő szóról, s ezek közül nem maradhattak ki ezek a szókészleti elemek sem. A gyűjtött szóanyagot alfabetikus rendben mutattam be a szójegyzékben. A szócikkeket két fő részre bontottam: az első a szó nyelvjárási előfordulásait, valamint jelentéseit és a szóanyag forrásait tartalmazza, a második az adott szó etimológiáját és annak forrásait. Az adatok elemzése az alábbi szempontok szerint történt: nyelvjárási megoszlás, eredet és szerkezet szerinti elemzés. A nyelvjárási megoszlás vizsgálata során megnéztem, milyen arányban találhatók az adattárban egy, két, három, négy, öt, hat, ill. valamennyi nyelvjárásban előforduló szavak. A megoszlásokat aszerint is minősítettem, mennyire tekinthető gyakorinak vagy éppen szórványosnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a valamennyi vagy csaknem valamennyi nyelvjárásban megtalálható madárnevek között meglehetősen nagy arányban vannak alapnyelvi eredetű szavak, míg a csak egy nyelvjárásból vagy két-három, de nem tipikus megoszlást mutató nyelvjárásból kimutatható szavak között ezek aránya csekély, s ez nem egyszer egyenesen akadálya, de legalábbis bizonytalansági tényezője is lehet az alapnyelvi eredeztetésnek. Az eredet szerinti elemzés során külön megvizsgáltam a különböző alapnyelvi rétegekből származó madárneveket, ennek során a korábban alapnyelvinek tartott szavak közül kettővel kapcsolatban erős kételyeimnek adtam hangot. A jövevényszavak átvételi irányai a skandináv, finn(ségi) és az orosz, s ezek az etimológiai rétegek is szoros kapcsolatot mutatnak a nyelvjárási megoszlással: régi skandináv eredetű szavak minden nyelvjárásban vannak, de újabbak a keletiekbe már nem kerültek be; finn jövevényszavak nincsenek a legdélebbi nyelvjárásokban, orosz jövevényszavak pedig csak keleten fordulnak elő. A szerkezet szerinti elemzésben a belső keletkezésű szavakat vizsgáltam. A két legfontosabb szóalkotási típus a képzett és az összetett szavak csoportja, valamint a madárnevek szempontjából igen fontos hangutánzás, de vannak ritkább keletkezési típusok, ide tartozik az elvonás, az elhasonulás, valamint a népetimológia, mely utóbbi típus formálisan nem egyszer volt besorolható valamely másik csoportba. Ebben a részben mutattam be a gyermeknyelvi elemeket is, melyek egyikének külön érdekessége, hogy nem szóteremtéssel jött létre, hanem finn jövevényszó, mely a lappban ráadásul jelentésváltozáson is átment. Külön fejezet szól az északi-lappban megfigyelhető újabb keletű madárnevekről, mivel a terminológiaalkotás feltétele annak, hogy a nyelv státusza emelkedjék, és alkalmas legyen a tudományos és hivatalos használatra. A madárnevek terén ez a folyamat az északi-lappban igen jól halad, és ezzel példát mutathat nemcsak a többi lapp nyelvjárás, hanem oroszországi rokon nyelveink számára is. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a lapp madárnevek rendszere nem mutat jelentős eltérést a többi nyelv madárneveitől: megvannak benne a népi és mesterséges nevek, az általánosan valamiféle madárra utaló és a konkrét fajt, fajtát jelölő nevek, találunk a nyelvterület egészén ismert és marginális használatú szavakat, valamint keletkezési típusaik és szerkezetük sem mutat jelentős eltérést pl. a magyar, finn, észt vagy éppen az angol, német madárnevektől. Ugyanakkor nem jelentéktelenek a speciálisan a lappra jellemző tulajdonságok sem: ilyenek pl. a más nyelveknél erősebb nyelvjárási megosztottság, a hivatalos nevezéktan hiánya miatt a népi nevek és a nyelvjárási alakok dominanciája, valamint az egyes keletkezési típusok arányainak eltérése más nyelvekétől. Kutatásaim megvilágítottak néhány olyan tényt és összefüggést, mely a madárnevek összegyűjtése nélkül talán rejtve maradtak volna (pl. a nyelvjárási megoszlások vizsgálata és ennek összefüggése az etimológiai típusokkal), valamint jó néhány szó etimológiáját sikerült felderíteni, ill. néhány korábbi eredeztetést megkérdőjelezni. A monografikus feldolgozás ténye mellett mindezek az eredmények alkotják jelen munkám legfontosabb eredményeit. The thesis deals with the Lappish bird denotations. I collected material from all the printed sources existing in all Lappish dialects. Not only genera and species are included in the database but also words and expressions with no meaning or with a meaning which cannot be exactly defined. Hapax legomenon, the names for poultry and names with such general meaning as e.g. ’bird’, ’wader’ etc. are also parts of the database. However, it is not usual in monographs like this, I wanted to introduce an aggregate picture of Lappish words meaning ’bird’. The material is exposed in alphabetical order. Entries consist of two parts: the first shows the names, their dialectological distribution and sources, while the second one introduces the etymology of the word with its sources. The analysis of the data refers to the dialectological distribution, etymology and structure of the words. While analysing dialectological distribution, I examined in what proportion there were bird names occurring in one, two, three, four, five, six dialects or in all seven dialects of Lappish and I also compared this distributions with the layers of origin. Distributions were also categorized on the base of their frequency. The results showed that the more dialects know the word, the more probably the word is originating form any of the proto-languages (proto-Uralic, proto-Finno-Ugric etc.), and, on the other hand, when a word is known only in one or more but not in typically distributed dialects, it is less probable that it comes from a proto-language stage. Analysing the origins of bird denotations, we found that the main types are proto-language origin, loanwords and words of inner origin, i.e. derivatives, compounds, onomatopoeic words and some other types as back-formation, dissimilation, variant and folk etymology. The words originating from several proto-language stages are one of the most important part of research. In the case of some ancient words, I tried to prove that they do not come from proto-languages. As for loanwords, their main sources are Scandinavian languages, Finnish and Russian. There is a close connection between dialects and loanwords: older Scandinavian loanwords can be found in all Lappish dialects, while newer ones are missing from the East dialect. On the other hand, Finnish loanwords cannot be found in the most southern dialects, while Russian ones occur only in the East. The structure of a bird name can be as follows: there are simplex words, derivatives and compounds. As for inner origin, in the case of bird denotations, onomatopoeia is extremely important, and that is why I dedicated a whole chapter to onomatopoeic words. A short chapter deals with the two names belonging to baby language, and another one with folk etymology. Creating terminology is an important and essential condition for a languages to be able to be used as an official language and the language of science. As in Northern Lappish, especially concerning bird names, this process is in action, I analysed the newly created bird denotations thoroughly. To sum up, we can claim that the system of Lappish bird denotations does not show many differences from that of other Finno-Ugric and/or other languages: there are peoplish and artificial names, general expression and names referring to genera or species, there are dialectical and generally known words among them, and even their etymological and structural types coincide with other languages. On the other hand, there are such special Lappish features which are also interesting, e.g. the strong dialectological distribution, the dominance of peoplish names as a consequence of the lack of official nomenclature, and the different proportion of types of origin. There are also some feature which, without this research, could have remained hidden, e.g. the connection between dialects and etymology. In addition to it, I exposed some new etymologies and queried some traditional etymologies. Along with the fact of a new linguistic monograph, these features form the most important results of the thesis.
Leírás
Kulcsszavak
madárnevek, bird names
Forrás