Távközlési szektorok szabályozása és versenyjoga az Európai Unióban és Magyarországon

Dátum
2007-11-19T13:03:04Z
Szerzők
Sebestyén, Andrea
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Programok és szolgáltatások zavarba ejtő sokasága között válogathatunk, most, hogy nagy kapacitású digitális rendszerek integrálják a műsorszórás és a távközlés korábban különálló világát. Egyre kevésbé beszélhetünk különálló távközlés szektrorról, különösen a szabályozást tekintve. A dimenzió elektronikus kommunikációvá bővült. Ennek csatornái között találjuk meg a vezetékes telefont, a mobiltelefont, a távírást, a telexet, a faxot, az internet, az ISDN, a személyhívók, és a műsorszórás, azaz a televízió, ill. rádiózás mellett. Külön kezelhető a média és a távközlés (telekommunikáció), valamint az internet is mintegy átfedésként. Akárcsak világszerte, a gazdaság információs és kommunikációs ágazata az Európai Unióban is a leggyorsabban fejlődő és legproduktívabb szektorok egyike. Az információ-, kommunikáció- és médiaipar együtt a GDP több, mint 25% -át teszik ki. Az elektrokommunikáció az információs kommunikáció technológiáin (IKT) belül 44,4 % (273 milliárd euro) 2005-ben. Egy dinamikus és innovatív terület, ahol a K+F alapvető szerepet játszik, és elsődlegesn határozza meg a versenyképességet. Ez az, ami miatt a szektor financiális helyzete, a K+F-be való beruházások nagysága nemcsak a szektor erősségét veszélyeztetheti, hanem összességében Európa hosszútávú versenypozíciót. Az infokommunikációs technológiák nem csupán a termelékenységet növelik az Unió és tagállamainak gazdaságában; új szolgáltatásokat hoznak, és munkahelyeket teremtenek. Olyan technológiákat fognak össze, amelyek számos olyan alkalmazást tesznek lehetővé, amik megalapozzák más feldolgozóipari és szolgáltató ágazat hatékonyságát és versenyképességét.
Leírás
Kulcsszavak
elektronikus kommunikáció, információs társadalom, hírközléspiac
Forrás