A pártjogi szabályozás bemutatása, új irányzatok a XXI. században
| dc.contributor.advisor | Mező, István | |
| dc.contributor.author | Szilágyi, Emese | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-02-05T11:29:21Z | |
| dc.date.available | 2009-02-05T11:29:21Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-02-05T11:29:21Z | |
| dc.description.abstract | Szakdolgozatom tárgya és célja a hatályos pártjogi szabályozás részletes áttekintése, a joghézagok kiküszöbölésére tett kísérletek felvázolása, majd a német és amerikai struktúrával való összevetés után a jövőbeli jogalkotás számára javaslatok megfogalmazása. Írásomban a jogi környezet áttekintésén belül kiemelt hangsúlyt fektetek a pártok gazdálkodásának kérdéskörére, melyben a klasszikus pártgazdálkodás mellett a kampányfinanszírozás problematikája is helyet kapott. Mindkét esetben költségvetési forrásokból, illetve a magánszférából érkező, „politikaformálásra” szánt pénzek felhasználására kerül sor, melyekre vonatkozó szabályokat egymástól elkülönítve nem lehet reálisan értékelni. Az első fejezetekben történeti aspektusból vizsgálom a magyar jogszabályok megalkotásának történelmi hátterét, a NEKA és az 1989-es országgyűlés munkáját, rávilágítva, hogy milyen nehézségek leküzdésével, milyen politikai kompromisszumok árán jött létre az 1989. évi XXXIII. törvény. Majd a hatályos jogszabályok részletes áttekintése következik, kiemelve a pártokat az egyesületektől megkülönböztető garanciális szabályokat, érintve a pártok működését segítő alapítványokat, illetve az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) határozatát. A fontosabb, gazdálkodási témájú törvényjavaslatok részletezésének keretében kritikai észrevételeket fogalmaztam meg a legfrissebb T/4190. számú indítvánnyal kapcsolatban, melynek kapcsán indokolt egy szükségességi-arányossági teszt elvégzése is az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján. Dolgozatom utolsó harmadában az összehasonlító jog módszereit felhasználva összevetettem hiányos kampányfinanszírozási joganyagunkat a kérdésben bőséges tapasztalattal rendelkező USA kódexével, illetve a párttámogatásra vonatkozó rendelkezéseket a német párttörvényben foglaltakkal. E tekintetben legcélszerűbbnek az eredeti német és amerikai jogszabályok feldolgozása tűnt. Az összegzés öt pontba szedve javaslatokat tartalmaz a jogalkotás számára. E felvetések nem egy merev keret létrehozásának irányába mutatnak, fő céljuk az átláthatóság megteremtése a pártfinanszírozás területén. Új jogszabályok - kiemelten egy kampányfinanszírozási törvény - szükségesek, melyekben érdemes lenne bővíteni a költségvetési források elosztásánál figyelembe vett mutatókat, nagyobb hangsúlyt helyezni a magánszemélyek adományaira, változtatni a kampányra fordítható összegek rendszerén, végül a kampánygazdálkodási szabályok betartatásának feladatát egy kizárólag az országgyűlésnek felelős, független, hatékony - szankciós - eszközökkel felruházott szervre bízni. Ez utóbbi akár az OVB is lehetne, a jogintézmény teljes reformja, a függetlenségét megalapozó garanciális szabályok megalkotása után. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 46 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/78472 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | pártfinanszírozás | en |
| dc.subject | párttörvény | en |
| dc.subject | pártgazdálkodás | en |
| dc.subject | kampányfinanszírozás | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | A pártjogi szabályozás bemutatása, új irányzatok a XXI. században | en |
| dc.title.subtitle | A magyar pártrendszer jogi szabályozása és megújítására tett kísérletek | en |