Kutatásom célja az volt, hogy részletes betekintést nyerjek a polgári jogi érvénytelenség jogintézményébe, átfogó ismeretet kapjak az érvénytelenségi okok rendszeréről, mind a kapcsolódó normaszöveget, mind pedig a bírói gyakorlatot tekintve. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) Hatodik Könyvében található érvénytelenséggel kapcsolatos szabályok elemzésén túl hangsúlyt fektettem a házassági vagyonjogi rendszer, azon belül is a házassági vagyonjogi szerződések és azok érvénytelenségének vizsgálatára. Az egyetemi képzésem követelményei között nem szerepelt a magyar házassági vagyonjogi rendszer és szabályozásának elsajátítása, így személyes érdeklődésem okán szerettem volna a témában mélyebben is elmélyülni jelen kutatásom során. Szomorúan, de sajnos megállapíthatjuk, hogy napjainkban a házasságok jelentős része válással ér véget. Úgy gondolom, hogy erre az előzetesen nem kívánt eseményre tanácsos felkészülnie a házasulóknak és érdemes vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezni. Az ilyen típusú szerződések megkötését egyértelműen felelősségtudatos magatartásnak tartom, mert ahogyan azt a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből is láthatjuk , az elmúlt tíz évben a házasságkötések száma jelentősen megnőtt. A téma feltárásakor kérdések merültek fel bennem, amelyekre választ szerettem volna kapni. Például arra, hogy a házasulók és a házastársak milyen szerződést köthetnek vagyoni viszonyaik rendezésére. Amennyiben szerződést kötnek a felek, milyen tartalmi elemekkel rendelkezik ez a megállapodás és az abban foglaltak milyen időtartamra szólnak. Az érvénytelenség körében szerettem volna azt is vizsgálni, hogy egy-egy ilyen szerződés milyen érvénytelenséget eredményező „hibát” rejthet és egy esetleges bírósági eljárás során mely érvénytelenségi okra hivatkozik az arra jogosult fél, illetve az eljáró bíróság miként dönt az adott ügyben. A dolgozatban az érvénytelenségi okok rendszerbeli csoportosítására helyeztem a hangsúlyt, amelyet a Ptk. normaszövege, a vonatkozó szakirodalom és a magyar joggyakorlat alapján mutatok be. Az érvénytelenségi okok részletes ismertetésekor nem csak a Ptk. Hatodik Könyvében található egyes szerződések érvénytelenségével, hanem a házassági vagyonjogi szerződések érvénytelenségével kapcsolatos bírósági határozatok is megjelennek, tekintettel a szakdolgozati téma egészére. A kutatás során elért eredmények részletes kifejtése előtt azonban szükséges a dolgozat elején röviden leírni a főbb fogalmi meghatározásokat, illetve kitérni a házassági vagyonjog szabályaira. Elsőként a szerződés fogalmát rögzítem. Ezt követően szólok röviden a házassági vagyonjogi rendszerekről és annak keretén belül taglalom a házassági vagyonjogi szerződés fogalmát, és többek között a tartalmára és időbeli hatályára vonatkozó szabályokat.
A dolgozat utolsó részegységében az érvénytelenség jogkövetkezményeit ismertetem.