Emergencies are mostly sudden, and in most cases states need special measures to deal with them. For this reason liberal democracies have standing constitutional or special legal powers to derogate human rights for the sake of order. Those democracies that do not have such powers, use impromptu ones. It is possible for authoritarian governments to abuse emergency powers in order to stay in power, to derogate human rights and to silence the opposition. Therefore it is essential for a liberal democracy to have strict limits for the duration, circumstance and scope of emergency powers. There are human rights regimes (for example: the European Convention on Human Rights) which have to respect the member states’ duty and responsibility in such cases. This article tries to examine this special case law of the European Court of Human Rights. The question is whether a European Human Rights regime is capable of becoming the guardian of human rights in cases of national emergencies, or the sovereignty of states also means that there is very narrow margin to prove legality above security?

Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jogrend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.