Az első környezetvédelmi akcióprogram 1972-ben látott napvilágot. Azóta fordítanak a döntéshozók kiemelt figyelmet az agrár-környezet megóvására, visszaállítására. A legkomplexebb intézkedésrendszer azóta a 2013-mas KAP reform hatására megfogalmazott, a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységek támogatása, amely a közvetlen kifizetések 30%-át teszi ki. Dolgozatom célja az volt, hogy feltárjam a zöldítés hatását a vetésszerkezetre, valamint az inputanyag forgalomra. Vizsgáltam továbbá a zöldítési előírások megítélését a gazdálkodók körében. Az első hipotézisem az volt, hogy a zöldítés hatására jelentős mértékben növekedett a nitrogénmegkötő növények országos vetésterülete, amely megjelenik a Karcagi Kutatóintézetben előállított vetőmagok értékesítésénél is. Ezt csak részben tudtam igazolni. A magyarországi vetésszerkezetben a lucernaszéna területe jelentősen megnőtt, a kukoricáé és a gabonáé lecsökkent a vizsgált időszakban. Ez igazolja a feltevésem első részét. Ami a vetőmag-értékesítést illeti, azt kellett megállapítanom, hogy az ágazat nem volt felkészülve a kereslet megugrására a nitrogénmegkötő növény vetőmagok vonatkozásában. A témát nem lehet csak statisztikai megközelítésből vizsgálni. Az időjárás hatással van a talajállapotra, amely a termesztés sikerének záloga. A gazdálkodók megítélése a zöldítéssel kapcsolatban megosztott. A vele járó támogatást előnynek, a többletmunkát és többletköltséget hátránynak ítélik meg. Félő, hogy támogatás nélkül nem tartható fenn a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat. Véleményem szerint a hazai gyakorlatnak vannak kedvező hatásai, de nem kielégítőek. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a talajra, mint a növénytermesztés alapjára. Okszerű talajműveléssel kedvezőbb hatás érhető el. A nitrogénmegkötő növények termesztése bizonyítottan jó hatással van a talajra, de a bevezetett vegyszertilalom visszaszoríthatja a vetésterületet. A fokozott hatás elérésének érdekében a zöldítési előírásokat érdemes lenne a kisebb földterületen gazdálkodókra is kiterjeszteni, tekintettel arra, hogy a hazai szántóterületeket javarészt ők művelik. Az kétségtelen, hogy szükség van a környezet megóvását célzó intézkedésekre, de ezeket az intézkedéseket felül kell vizsgálni független szakértők, kutatók bevonásával.