Dolgozatom megírásával arra vállalkoztam, hogy megpróbáljam feltárni a NEFMI Debreceni Javítóintézetében a javítósok között a visszaesők jelenlétét és számát, a jelenlegi tendenciát. Igyekszem rávilágítani a fiatalkorúak ismételt bűnelkövetéseinek okaira, indokaira. Szeretném kideríteni, hogy létezik-e összefüggés a családi környezet-visszaesés, illetve a bűnözési hajlandóság-visszaesés fogalmai és megvalósulása között, illetve milyen egyéb tényezők játszhatnak szerepet abban, ha egy fiatalkorú fiú ismételten (!!!) olyan döntést hoz, amely eredményeképpen a vizsgált, az igazságszolgáltatás térnyerése által megvalósult helyzetben visszaesőnek tekinthető. Dolgozatom megírásával célom olyan javaslatok megfogalmazása, melyek a gyakorlatban segítséget nyújthatnak kollégáimnak és a javítóintézetekben, fiatalkorúakkal foglalkozó intézmények dolgozóinak abban, hogy a bűnismétlés előfordulásának arányait – természetesen a rendelkezésünkre álló lehetőségeink korlátai között - a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük le. Dolgozatom elméleti jelentőségét pedig abban látom, hogy vizsgálódásom eredményeivel talán hozzájárulhatok egy valós kép feltárásához, és esetleges további nevelési módszerek, illetve elméletek kimunkálásának az alapjaihoz.