Tanúvédelem, tanúkihallgatás a kriminalisztika tükrében

Dátum
2008-04-12T09:11:41Z
Szerzők
Mihalcsik, Sára
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Mivel a dolgozatom címe Tanúvédelem, tanúkihallgatás a kriminalisztika tükrében, ezért ennek megfelelően két részre osztottam a dolgozatom és a két részen belül fejezeteket hoztam létre. Az első rész a "tanúvédelemről" szól. Ennek első fejezetében szólok arról hogy eme kérdés szabályozására mely utak kínálkoznak és hogy Magyarország a büntető - eljárásjogi törvényben való szabályozást választotta. Kifejtem, hogy vannak kételyek a tanúvédelem jogosságával és szükségességével kapcsolatban, különösen, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti az anonim tanúk alkalmazása (fair eljáráshoz való jog) és hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakran kerül szembe ezzel a problémával (Kostovski- ügy). Itt említem még meg, hogy milyen eszközök vannak a tanúvédelemre. A második fejezet a büntető - eljárásjogi törvényben található szabályozásról szól, ismerteti a törvényben található lehetőségeket és annak szabályait. A harmadik fejezet csak a különösen védett tanúról szól, arról, hogy ki, milyen feltételek mellett válhat azzá és milyen eljárásjogi kérdések vannak ezzel kapcsolatban. A negyedik fejezet a tanú személyi, fizikai védelméről szól, különös hangsúly fektetve az erről szóló 34/1999 (II. 26.) kormány rendeletre és az abban foglalt szabályokra, technikai eszközökre. Külön fejezetet szentelek (ötödik fejezet) a 2001. évi LXXXV. törvénynek, amely a védelmi programról szól. Ezen belül az abban található fogalmakra, hogy hogyan milyen eszközökkel valósulhat meg és hogyan szűnhet meg a program. A hatodik fejezet a 4/2002 (III. 28.) IM rendeletről szól, amely részletesen szabályozza a Védelmi Program büntetés- végrehajtási intézetben való végrehajtását. Ezen kívül tövábbi tanúvédelmi lehetőségeket is említek, ezek közül kiemelném a Telefontanú Programot, amely egy egészen új tanúvédelmi intézmény. A hetedik fejezet teljes egészében a külföldi tanúvédelemről szól, teljes egészében külföldi kitekintés, különös tekintettel: az USA- ra, Angliára, Kanadára, Németországra és Olaszországra. A tanúvédelem rész az elején említett titkos tanú kontra fair eljárás problematikájával zárul, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára és arra, hogy mely érvek szólnak az anonim tanú intézményének alkalmazása ellen és mellette (nyolcadik fejezet). Rövid összegzés után rátérek a "Tanúkihallgatás" részre. Ennek első fejezete a tanúkihallgatásról szól, annak fogalmáról, részletesen kifejtve az egyes fogalmi elemeket. A második fejezet magáról a tanúfogalomról, annak egyes megközelítéseiről szól, így kölönösen: az általános értelemben, a törvénykezési értelemben, a büntető - eljárásjogi értelemben és a tanúvédelmi értelemben vett tanúfogalomról. Itt ismertetem még a tanú jogait, a tanú kötelezettségeit illetve a tanúzási akadályokat, megkülönböztetve a tanúzási tilalmakat és a tanúzási mentességeket és ezek egyes szabályait. A harmadik fejezet a tanúkihallgatás tulajdonképpeni folyamatáról szól, külön kifejtve a felkészülést a tanúkihallgatásra és annak sajátosságait, a tényleges tanúkihallgatási szabályokat- itt kapnak helyet a gyermekkorú tanú kihallgatásának egyes szabályai és a kihallgatás taktikai szabályai is - illetve a tanúvallomás rögzítésének és értékelésének szabályait. Az utolsó (negyedik) fejezet teljes egészében az ismételt tanúkihallgatásról szól, a tényleges szabályok mellett annak pszichológiájáról és hatásairól a tanúra illetve az ezzel kapcsolatban végzett kísérletekről. A dolgozatomat rövid összegzéssel zártam.
Leírás
Kulcsszavak
Tanúvédelem
Forrás