A Primula auricula agg. alpi elterjedési központú, hazánkban fokozottan védett taxon, mely élőhelyei Natura 2000 védelem alatt állnak. Célunk a Kárpát-medencei populációk eredetének feltárása volt, ezáltal taxonómiai hovatartozásának tisztázása molekuláris filogeográfiai módszerek használatával. Első lépésként legvariábilisabbként a trnH-psbA, rpl32-trnL, trnG-trnS, trnL-trnF és a petA-psbJ plasztidiális IGS szakaszokat azonosítottuk és mintáink ezen szekvenciáit előállítottuk. A fenti régiók szekvenciáit kombináltuk, így a tizenhárom populáció egy-egy egyedét 3754 bézispár alapján tudtuk összehasonlítani. Maximális parszimónia módszerrel két fő leszármazási vonalat és két illetve három alágat azonosítottunk. Az első leszármazási ág első csoportjába a Keleti-Alpokból és a Kalnik-hegységből, a második csoportjába a Délkeleti-Alpokból és a Domoglédről származó minták tartoznak. A második fő ág egyik alágába került az összes itthoni populáció, valamint a Fátra és Tátra területén található populációk, második alágába pedig a Monte Baldo-n mintázott egyed. A harmadik alágat ezen leszármazási ágon a Pireneusokból és a Chartreuse-hegységből származó minták alkotják. A korábbi szakirodalmi eredményekkel ellentétben, a Fátra és a Tátra több lelőhelyéről leírt P. auricula subsp.hungarica és a tátrai P. lutea subsp.tatriaca populációk nem különülnek el egymástól és a mi középhegységi populációinktól. Nómenklatúrailag a P. auricula subsp.hungarica élvez prioritást, a dél-alpi populációtól való csekély elkülönülés miatt hazai és északi-kárpáti állományok is így nevezendõk. A hazánkban csak a Dunántúli-középhegyslgben élő alak külön evolúciósan szignifikáns egyszégnek tekinthető, a hazai természetvédelem számára kiemelt fontosságú kell legyen.