A szakdolgozat több témát is érint mind a szakirodalmi áttekintés, mind a kutatás folyamán, azonban két alaptéma köré szerveződik: a fejlesztés, és a társasjátékok. Szakdolgozatomban röviden áttekintem a kötődés fogalmát, típusait, és a szerepét a gyermekek fejlesztésében. Az óvodai nevelés vonatkozásában meghatározó az óvodapedagógus személyisége, tudása, kompetenciája. Csak megfelelő kisugárzású, megfelelő személyiségjegyekkel (hitelesség, empátia, feltétel nélküli elfogadás) bíró felnőtthöz tud kötődni a gyermek, aki a kötődés kialakulása után életkorára jellemző módon, utánzással követi az őt nevelő, fejlesztő személyt. Ezért a dolgozat 2. pontjában az óvodapedagógus személyének és kompetenciájának vizsgálatával foglalkozom, különös tekintettel a fejlesztés szempontjából. A gyermek testi, lelki és értelmi értelemben egyaránt fejlődik. Az óvodáskor igen fontos időszak ilyen szempontból is a gyermek életében. Ezért a dolgozat 3. pontjában a képességfejlesztésről írok. Pontosítom a képességfejlesztés fogalmát, áttekintem a főbb képességterületeket. A képességek területén több rendszerezési lehetőséget is bemutatunk, hangsúlyosabban a kognitív és a szociális képességekre fókuszálva. Az óvoda olyan környezetet kell teremtsen, melyben semmiképp sem gátolja ezt az egyéni érési folyamatot, sőt, a lehetőségek megteremtésével ezt a lehetőséget a lehető legnagyobb mértékben támogatni is igyekszik. Ahhoz, hogy ezt a támogatást megteremthesse, magasfokú megfigyelőképességre, gyermekismeretre van szüksége az óvodapedagógusnak – természetesen az óvoda-család hatékony és nyitott együttműködése alapfeltétele a gyermek optimális fejlődésének. Ezért a dolgozat 4. pontjában a társasjátékok témakörét jártuk körül: hogyan lehet csoportosítani, hol helyezkedik el a játékok rendszerében. Megvizsgáltam, milyen fejlesztési lehetőségek rejlenek a társasjátékokban – ezeket igyekeztünk a 3. pontban említett részképességterületekkel párhuzamba állítani, így szemléltetve a társasjátékok relevanciáját az óvodai életben. Az óvodai fejlesztés sikerességéhez elengedhetetlen a tudatos tervezés, melynek kapcsán a fejlesztés tervezésének módszertanát fejtettük ki bővebben. A dolgozat második fő része a kutatás köré rendeződik. A kutatáshoz kérdőíves lekérdezést választottunk, melyet két célcsoportban végeztünk el. A Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodájának óvodapedagógusai körében, valamint a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának másod- és harmadéves óvodapedagógus szakos hallgatói körében. Ezen két csoport véleményét hasonlítja össze a dolgozat.