Egyes időjárási tényezők hatása intenzíven tejelő szarvasmarha állományra.

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBéri, Béla
dc.contributor.authorVendriczky, Tamás
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2015-11-09T08:22:00Z
dc.date.available2015-11-09T08:22:00Z
dc.date.created2015-10-30
dc.description.abstractA szarvasmarha tenyésztés a Magyar állattenyésztési ágazatok közül mindig is kiemelkedő helyen állt. Hazánkban is ugyanúgy mint a világ legtöbb országában a megtermelt tej döntő hányadát egyetlen fajta állítja elő, a holstein-fríz. Ahhoz, hogy ezek a kimagasló teljesítményű állatok ezt a termelési színvonalat fenn tudják tartani, olyan takarmányozási és tartástechnológiai feltételeket kell számára biztosítani ami az állat igényeit minél jobban kielégíti. Éppen azért mert ezek az állatok magas színvonalon termelnek, fordulhat elő az a jelenség, hogy az őket érő környezeti behatások kis mértékű változására is reagálnak. A magas hőmérséklet egy egyik fő stressz okozó tényező. A tartósan fennálló magas hőmérséklet illetve az ehhez táruló esetlegesen magas páratartalom olyan stresszhatást válthat ki mely az állatok termelésének csökkenésével, emésztésbeli és szaporodásbiológiai problémákkal jár együtt. Dolgozatom témájául a hőmérséklet változásaival kapcsolatos hatásokat választottam. Számomra azért fontos a termelésre ható külső tényezők közül ez a terület, mert érdekesnek találom azt a komplex folyamatot melyen keresztül a jelenség hatást gyakorol a mezőgazdaságra, azon belül is a nagyüzemi tejtermelésre. Dolgozatomban a mérési eredmények felhasználásával arra szeretnék választ kapni, hogy a mérési időszakban hőmérséklet és páratartalom változásai, miként hatottak a különböző termelési csoportba tartozó egyedeinek termelésére. Egy iparszerű tejelő tehenészet teheneinek tejtermelését és az állatok környezetében mért éghajlati paramétereket elemeztem, keresvén az összefüggést a két tényező között. A környezeti adatok közül a mérési periódus alatti hőmérsékletet, páratartalmat, illetve az ezekből számított HPI értéket elemeztem, valamint ezen paraméterek szélső értékeit. A hőmérsékleti szélső értékekből számítottam az éjszakai lehűlés mértékét. Egy közepes és egy nagy tejű termelő csoport napi tejtermelésének meghatározásával a környezeti tényezők és a tejtermelés összefüggését állapíthattam meg. A környezeti tényezők vizsgálatánál azt tapasztaltam, hogy a mérési időszak alatt nem lépett fel hosszan tartó és magas hőmérsékletű időszak, így a mért hőmérsékleti értékek alapján enyhének mondhatjuk ezt az időszakot. Továbbá megfigyelhettünk a relatív páratartalom és a hőmérséklet egymáshoz viszonyított kapcsolatát és jól látszik a melegebb, szárazabb illetve hűvösebb, csapadékosabb időjáráshoz tartozó relatív páratartalom szakirodalomnak megfelelő változása. A tehenek átlaghozama ás a környezeti hőmérséklet, illetve a HPI változása alig gyakorolt hatást a tejtermelésre. A kis- és nagytejű csoportok között a hőmérséklet és egyéb paraméterek hatásában nem volt különbség, azaz mindkét termelési csoport hasonlóan reagált a környezeti tényezők hatására. A termelés csökkenése, vagy növekedése hasonló időszakokban történt a mérési periódus alatt, a két csoport között különbséget nem tapasztaltunk. Az eltérő termelési csoportok hozamainak összehasonlításakor azt tapasztaltam, hogy a nagyobb termelésű csoport hozama az átlag színvonalhoz képest jobban ingadozott, mint a közepes termelésű csoporté. A nagytejű csoportban a tejtermelésbeli ingadozás átlagosan 2%-al volt magasabb, mint a másik csoporté. A kapott adatsorok közötti összefüggések mértékét korreláció számítással próbáltam igazolni. A számítás alapján megállapíthatjuk, hogy a tejtermelés és egyes környezeti tényezők között szignifikáns összefüggést nem tapasztaltunk. A klímaváltozás eredményeként a nyári időszakban jelentkező kritikus hőmérsékletek hatására a szakirodalom szerint csökkent a tejtermelés és egyéb, elsősorban fertilitással kapcsolatos paraméterek is romlanak. Vizsgálatunk módszertanilag alkalmas volt arra, hogy a különböző tejtermelésű csoportok és az egyes környezeti paraméterek esetleges összefüggését felderítsék és igazolják a szakirodalom adatait. A viszonylag elfogadható, nem kiugróan magas átlaghőmérsékletű napok ezeket az összefüggéseket nem igazolták. Az időszakot jellemző hőmérséklet és páratartalmi adatok viszont alkalmasak arra, hogy intenzív tejtermelő tehenek átlagos hőmérsékletre adott reakcióját igazolják.hu_HU
dc.description.courseMezőgazdasági mérnökhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/217942
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecttejtermeléshu_HU
dc.subjecthőstresszhu_HU
dc.subjectállattenyésztéshu_HU
dc.subjectszarvasmarhahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Állattenyésztéstanhu_HU
dc.titleEgyes időjárási tényezők hatása intenzíven tejelő szarvasmarha állományra.hu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (MÉK)