A két vizsgált kistérség helyzetét elemezve, arra a következtetésre juthatunk, hogy habár mindkét kistérségnek megvannak az adottságai arra, hogy felzárkózzon az országos átlaghoz, vagy a fölé, még nem tudják ezeket a lehetőségeket a leghatékonyabban kihasználni. A kistérségek operatív programjaiban megtalálhatjuk azokat a prioritásokat, amelyeket ha eredményesen valósítanak meg, elérhetik céljaikat. Vannak ezek közt közös tulajdonságok, amelyek főleg a perifériahelyzetből adódnak. Az egyik legégetőbb ezek közül az infrastruktúra fejlesztés és az elérhetőségi viszonyok javítása (autópálya építés és a gyorsforgalmi utak telepítése). Ez külön prioritást kapott mindkét kistérség esetében, kiegészülve helyi sajátosságokkal. Vásárosnamény elhelyezkedésénél fogva – a térség közlekedési csomópont a Tisza-híd megléte miatt – logisztikai központtá válhat, ami komoly fejlődési lehetőséget jelent. A hevesi kistérségben az infrastruktúrával kapcsolatban a turisztikai elérhetőség és a szálláshelyek számának növelése a speciális feladat. A másik égető feladat mindkét térségben a demográfiai összetétel és a munkához való jutás lehetőségének a javítása. A demográfia viszonyok tekintetében a roma lakosság helyzete a hevesi kistérségben sokkal égetőbb feladat. Több települések a népesség 50 %-át meghaladó az arányuk. Helyzetüket tovább rontja az alacsony iskolázottság is. Legtöbbjük a nyugdíjas, a GYES, a GYED intézményeit használva próbálnak megélhetést találni. A roma lakosság társadalmi integrációja a kiemelt feladatok közt szerepel a kistérségben. Mindkét kistérséget érintő kiemelt feladat a foglalkoztatottság. A munkanélküliségi mutatók megfigyelve mindkét kistérség - az országos értékekhez viszonyítva – a rangsor utolsó felében tanyázik. A munkahelyteremtés, a vállalkozások térségbe csábítása a prioritások közt is az egyik legfontosabb tényező