COVID-19 has long-term effects – solving (or trying to solve) these primary social problems attention can also be focused on sport as a social subsystem. The study examines the competitive sport, including the final results of championships in ice hockey. Most championships were going on when the COVID-19 pandemic broke out. As a result, the most of the championships were suspended – which were either continued after the restrictions, or ended the season. What about the ice hockey tournaments, where the season ended prematurely? In this case, was the final result determined as well? If so, on what basis? At determining the final results, the organizers tried to make the most just decision. However, on what basis is it just to determine the final results of these championships? The study examines several theories of justice which play a (key) role in determining the final result of ice hockey in different championships. The study confirms this theory in several case examples: the organizers (league association) really made a just decision. The only, but the most important question is: which theory of justice was (or theories of justice were) dominated in determining the final results? In each case examined, the principle of meritocracy appeared (at some level). In accordance to the nature (telos) of the competitive sports, at determining of the final results the idea of meritocracy dominated. However, there is also a difference within meritocracy: between the timeliness and actuality of the reached results. In addition to the achievements on the sports field, the egalitarianism has also appeared in many cases, as another theory of justice – as well as the utilitarianism (by Bentham and Mill).

A COVID-19 azonosításával elsődleges cél a vírus terjedésének megfékezése és a népesség egészségmegőrzése. Az elsődleges társadalmi feladatok megoldása, vagy megoldására való törekvés után terelődhet a sportra is figyelem. A tanulmány a jégkorong versenysportot, ezen belül a jégkorong bajnoki végeredmények meghatározásainak döntését vizsgálja. A legtöbb jégkorong bajnokság még zajlott, amikor kitört a COVID-19 világjárvány, amely következtében először szüneteltettek bajnokságokat, amelyeket vagy folytattak a korlátozások figyelembevételével, vagy idő előtt véget vetettek a szezonnak. Mi a helyzet azokkal a jégkorong bajnokságokkal, ahol szezon közben véget vetettek a bajnokságnak? Ebben az esetben is meg lehetett határozni végeredményt? Ha igen, mi alapján? A végeredmények meghatározásakor az igazságosságelméleteket hívom segítségül. Mi alapján igazságos akkor egy jégkorong bajnokság végeredményének meghatározása, ha nem játszották végig a bajnoki szezont? Kutatásom során több igazságosságelméletet is vizsgálok, amelyek szerepet játszanak különböző jégkorong bajnokságok végeredményeinek meghatározásaiban. A tanulmány több esetpéldán is igazolja, hogy valóban igazságos döntést hoztak a szervezők. Az egyetlen, azonban legfontosabb kérdés: mely igazságosságelméletek domináltak a végeredmények meghatározásában? Mindegyik vizsgált esetben releváns tényező volt a döntésnél a versenysportra jellemző meritokrácia eszméje, azonban ezen belül is tapasztalható különbség: az elért eredmények időbelisége és aktualitása között. A sportpályán elért eredmények mellett sok esetben az egalitarianizmus is megjelent, ahogy a (benthami és milli) utilitarizmus.