Az állcsontok és a fogazat rendellenességei összefüggésben állhatnak bizonyos orális parafunkciók, rossz szokások megjelenésével és hangképzési zavarok kialakulásával. Számos szerző hívja fel a figyelmet a rágóapparátus eltérései és a parafunkciók közti kétoldalú kapcsolat fontosságára, illetve arra, hogy e két tényező hatása akár beszédhibákban nyilvánulhat meg. Munkánk során 191 óvodás korú gyermek fogazati eltérései, orális parafunkciói és beszédhibái között kerestünk kimutatható kapcsolatot. Statisztikai elemzés során a fogazati eltéréseken belül vizsgált Angle II-es orthodontiai anomália, illetve a parafunkciók megléte mutatott szignifikáns összefüggést az interdentális szigmatizmus elnevezésű hangképzési zavarral. A fogazati státuszban talált egyéb eltérések nem voltak összefüggésbe hozhatók parafunkciók és beszédhibák meglétével. Feltételezésünk, miszerint óvodáskorú gyermekek fogazati eltérései hatással lehetnek orális parafunkciók és beszédhibák kialakulására, nem igazolódott egyértelműen. Eredményeink nem állnak teljes összhangban a nemzetközi szakirodalmi adatokkal, melynek magyarázatát a kis esetszám mellett a gyermekek fiatal korában látjuk. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy azonos régióban, hasonló esetszámmal kisiskolás korú gyermekeken végzett kísérletben szoros összefüggés áll fenn a három vizsgált tényező között. Az általunk kimutatott eredmény, mely szerint az Angle II-es anomália és a parafunkciók megléte növeli az interdentális szigmatizmus előfordulásának gyakoriságát, a gyermekek minél korábbi diagnosztizálására és az időben elkezdett megfelelő kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet.