A sértett jogai a büntetőeljárásban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPápai-Tarr, Ágnes
dc.contributor.authorDudás, Mária
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karen
dc.date.accessioned2008-04-16T10:15:33Z
dc.date.available2008-04-16T10:15:33Z
dc.date.created2008
dc.date.issued2008-04-16T10:15:33Z
dc.description.abstractNapjainkban a figyelem egyre inkább a bűncselekmény áldozata, a bűncselekmény eredményeképpen jog-vagy érdeksérelmet szenvedett személy felé fordul. A sértett lényegében azonos jogokat élvez a terhelttel, eljárásjogi helyzetére azonban jelentősen rányomja bélyegét, hogy inkább bizonyítási eszköznek, mintsem perbeli félnek tekintik. A büntetőjogi fejlődés folyamán a sértett elveszítette korábbi szerepét, és kiszorult az igazságszolgáltatás perifériájára. Fontos lenne, hogy visszanyerje méltó helyét az eljárásban. Sajnálatos módon el kell fogadnunk azt a premisszát, hogy bűnözés mindig lesz, és nekünk meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a jelenséggel. Azzal a személlyel, akinek a sérelmére bűncselekményt követtek el, a bűnügyi tudományok többsége foglalkozik: a büntetőjogban többnyire a passzív alannyal azonos, a kriminológia egyik ága, a viktimológia áldozatnak, a büntetőeljárási jog pedig sértettnek nevezi. Míg a terhelt szerepe, jogainak védelme hosszú ideje számot tart a büntetőeljárási jogtudomány és az emberi jogokkal foglalkozó tudományterületek érdeklődésére, a sértett jóval később, a XX. század utolsó harmadában került az érdeklődés középpontjába. Napjainkban a sértett jogállásának nemzeti jog általi szabályozását Európa-szerte az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15-ei Kerethatározatában megfogalmazott követelmények határozzák meg. A sértett büntetőeljárásbeli helyzetét a multipozíció jellemzi, azaz többféle funkciót is betölthet, s a szerepeket részben a bűncselekmény jellege határozza meg. Dolgozatom célja, hogy átfogó képet adjon a sértett büntetőeljárásbeli helyzetéről általánosságban, s nem adott témakörre koncentrálva; különös hangsúlyt fektetve a magánvádra, illetve a sértetti vádképviselet reneszánszát élő intézményre, a pótmagánvádra. Természetesen igyekeztem szem előtt tartani minden más, a sértetthez kapcsolódó jelentősebb tényezőt. A befejezés előtt nemzetközi kitekintő keretében a német szabályozást ismertetem, majd összehasonlítom azt a hazaival a sértett jogainak erősítése tükrében.en
dc.description.correctorN.I.
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent78en
dc.format.extent422809 bytes
dc.format.extent57660 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/3872
dc.language.isohuen
dc.subjectbüntetőeljárásen
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományen
dc.titleA sértett jogai a büntetőeljárásbanen
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)