A koronavírus a XXI. század elején még a modern világban soha nem látott problémaként jelent meg globális szinten. A vírus gyors terjedése következében számos korlátozó intézkedést kellett bevezetni, amely nagy mértékben megváltoztatta a fogyasztói, vásárlói szokásokat. A vizsgált vállalkozás egy családi pékség volt, amelynek a mérlegtételeit vizsgáltam, továbbá a jövedelmezőségi mutatóit a pandémia évében és az azt megelőző években egyaránt. Ezen összehasonlítás alkalmával azt állapítottam meg, hogy a vállalat nettó árbevétele bár csökkent, azonban az adózott eredmény mértéke pedig nőtt a 2019-es évhez képest. Ezáltal arra a megállapításra jutottam, hogy a vizsgált családi vállalkozás a pandémia időszaka alatt jövedelmezőbben működött, mint az azt megelőző két évben. A fogyasztói kérdőív esetében a minta megoszlása heterogén volt. A megkérdezettek inkább preferálták a pandémia időszaka alatt is a pékségeket és a friss pékárukat. Hipotézis1: A fogyasztók inkább tartósabb élelmiszerek vásárlását preferálták a pandémia alatt, ezért a frissen készült pékáruk forgalma csökkent, kevésbé vásároltak a pékségekben. Ezen hipotézisem nem igazolódott be, hiszen a vásárlók a fogyasztói kérdőívben azt jelölték, hogy inkább vásároltak továbbra is a pékségekben friss pékárut, minthogy áruházláncokban vásároljanak a pandémia idején. Hipotézis2: A vállalkozás mérlegtételei érdemben nem változtak a pandémia hatására, azonban a jövedelem csökkent. Ez a hipotézisem részben igazolódott be, hiszen a vállalkozás mérlegtételei tényleg nem változtak, azonban az adózott eredménye mértéke nem csökkent, hanem növekedett, ezáltal a vállalkozás jövedelme is nőtt.