Gerincvelősérült felnőttek mozgásszervi rehabilitációját követő társadalmi integrálódásának lehetőségei

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBorsi-Lieber, Katalin
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház- Rehabilitációs osztályhu_HU
dc.contributor.authorBene, Anna
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentVarga, Zsófia Borbála
dc.contributor.opponentBajusz-Leny, Ágnes
dc.date.accessioned2019-05-31T06:17:57Z
dc.date.available2019-05-31T06:17:57Z
dc.date.created2019-04-01
dc.description.abstractA gerincvelősérülés a világ minden részén nagy számban előfordul, éves szinten egy millió balesetből 15-40 gerincvelő érintettséggel jár. A súlyos gerincvelői sérülések legtöbbször politraumatizáció része, melyek előfordulhatnak valamilyen közlekedési, munkahelyi baleset során. A gerincet ért erőbehatásra a sérüléstől disztálisan a gerincvelői neuronok kiesnek a központi idegrendszer irányítása alól. Megkülönböztetünk komplett és részleges gerincvelői sérülést. A súlyosabb tüneteket komplett sérülés esetén tapasztaljuk. (4, 8) A gerincvelői sérült pácienseknek a komplex rehabilitációt követően további nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen eredményességgel tudnak visszailleszkedni a társadalomba a betegek illetve, hogy a rehabilitációjuk milyen hatékonyan valósul meg. Ennek felmérésére a célcsoportomat a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Rehabilitációs osztályának fekvőbeteg részlegén kezelt páciensei közül választottam ki. Kritérium volt, a korosztály, ami fiatal felnőtt vagy középkorú (20-45 év), illetve hogy BNO kódja G8220 vagy G8250 legyen. Továbbá a rehabilitációs kezelése a fent említett osztályon történt az elmúlt 10 évben. Mérőeszközeink a kórházban felvételkor és távozáskor gyógytornászok által rögzített Barthel index és a Functional Independence Measure Scale továbbiakban FIM skála. Mindkét teszt az önellátást és a függetlenséget vizsgálja, érintve a motoros képességeket is. A társadalmi helyzetükre egy kérdőív segítségével kérdeztünk ré. A Sydney Psychosocial Reintegration Scale 2 (SPRS 2) egy 12 kérdésből álló kérdőív, amit a betegek maguk töltöttek ki. (14, 15, 17) A felmérések eredményei szignifikáns változást hoztak, illetve a hipotéziseink igazolódtak. A FIM skála előtte és utána eredménye p <0,0054, a különbség statisztikailag szignifikáns. A Barthel index esetében kapott érték p= 0,0023, amely szintén szignifikáns. A kérdőívek segítségével összehasonlítva a para- illetve tetra érintettségű betegeket, a négy végtagot érintő sérüléssel élő pácienseknek nehezebb a társadalomba visszailleszkedni.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.coursekomplex rehabilitációhu_HU
dc.description.courseactlevelezőhu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent45hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/268477
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectgerincvelősérüléshu_HU
dc.subjecttársadalomhu_HU
dc.subjectrehabilitációhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügyhu_HU
dc.titleGerincvelősérült felnőttek mozgásszervi rehabilitációját követő társadalmi integrálódásának lehetőségeihu_HU
dc.title.translatedOpportunities of social integration for adults with spinal cord injury after musculoskeletal rehabilitationhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (NK)