Szerződésszegés a polgári jogban

Dátum
Szerzők
Körtvélyesi, Cintia
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Szakdolgozatomban a szerződésszegést és annak esetköreit fogom bemutatni polgári jogban. A szerződések nem csak a polgári jogban töltenek be kiemelkedő szerepet, hanem megkötésük szinte elengedhetetlen a mai modern világban. Bizonyára mindenki kötött már adásvételi szerződést, illetőleg társadalmunk túlnyomó többsége szerződésben van a közszolgáltatókkal (víz, gáz, villamosenergia szolgáltató). Arról nem beszélve, hogy az üzleti világ kulcselemeit is e kontraktusok képezik. A szerződés tehát egy nagyon fontos terület és épp annyira fontos tisztában lennünk annak fogalmával és szerződési jogainkkal mint, azzal is, hogy mi történik, ha esetlegesen a szerződésbe foglalt kötelezettséget mi magunk vagy szerződőpartnerünk megszegi, illetőleg a szerződésszegő magatartás milyen jogkövetkezményt von maga után. A polgári jog törekvései abban rejlenek, hogy a szerződésszegés ne is következzen be. A szerződésekkel, illetve azok megszegésével, továbbá az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló új 2013.évi V.törvény hatodik könyve foglalkozik, mely jelentős változásokat hozott a felelősségi kérdések kapcsán a régi 1959. évi IV. törvényhez képest. A dolgozatom szempontjából az egyik legfontosabb változás, az, hogy a jogalkotó különválasztotta a kontraktuális, azaz a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget a deliktuális, szerződésen kívüli károkozást. Ezeket a változásokat is be fogom mutatni a későbbiekben. A második fejezetben a szerződésszegéshez vezető utat ismertetem röviden, tehát a szerződésszegés kötelmi joghoz illetve a szerződéshez való viszonyát jellemzem a kapcsolódási szempontok alapján. A szerződés egy folyamatként ábrázolható, melyben a szerződésszegés a szerződés teljesítéséhez szorosan kötődik, hiszen e létszakban vagy megszűnik a szerződés, vagy beáll a szerződésszegés állapota. Ez az állapot egy új fázist hoz létre. A harmadik fejezet a szerződés tárgyát képező szolgáltatás teljesítéséről és a szerződésszegés kapcsolatáról szól. Illetve szót ejtek e fejezetben a felek együttműködési kötelezettségről és annak megszegéséről. A negyedik fejezet a szerződésszegés fogalmáról és jellemzőiről, az ötödik a szerződésszegéshez fűződő Polgári Törvénykönyv által nevesített általános szankciókról, a hatodik pedig a szerződésszegés egyéb általános vonásairól szól. 4 Végül a hetedik fejezetben rátérek arra, hogy egy adott nevesített szerződésszegést megvalósító magatartás típushoz konkrétan mely szankció alkalmazható, természetesen mindezt az adott magatartás ismertetése után teszem. Tehát e fejezetben mutatom be a késedelmet, mind kötelezetti, mind jogosulti oldalról, a hibás teljesítést, a lehetetlenülést és típusait, a teljesítés megtagadását és a jognyilatkozat tételének az elmulasztását továbbá az imént felsoroltak jogkövetkezményeit.
Leírás
Kulcsszavak
szerződésszegés, kötelmi jog
Forrás