Alternatív vitarendezés a közjegyzői eljárások tükrében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPribula, László
dc.contributor.authorPrekup, Dorina
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-05-31T09:35:27Z
dc.date.available2023-05-31T09:35:27Z
dc.date.created2023-05-30
dc.description.abstractAz alternatív vitarendezés (AVR) a formalizált, gyakran költséges és időigényes bírósági eljárás helyett kínál lehetőséget a felek számára arra, hogy a köztük lévő konfliktust viszonylag rövid idő alatt, költséghatékonyan, lehetőleg mindegyikük számára nyereséggel zárják le. Dolgozatom kiinduló hipotézise az, hogy az alternatív vitarendezés számos pozitívumot kínál a felek számára, az általa kínált módszerek alkalmazása pedig jelentősen növeli az eljárások hatékonyságát. A közjegyzői hivatásrend, mint klasszikus jogászi szakma hosszú múltra tekint vissza, a rendszerváltást követően visszaállításra került hazánkban a latin típusú polgári közjegyzőség intézménye, ahol a közjegyzői kinevezés szigorú szakmai követelményekhez kötött, a közjegyző hivatalos személynek minősül, aki az állam által ráruházott közhatalmi jogköröket gyakorolja. Az álláshelyek száma kötött, az eljárási díjak központilag szabályozottak. A közjegyzői működés két fő területe a közokirat-szerkesztés köre, valamint a közjegyzői hatáskörbe utalt nemperes eljárások lefolytatása. A rendszerváltás óta eltelt harminc évben a közjegyzőség jogintézménye rengeteg változáson ment keresztül, új eljárások kerültek közjegyzői hatáskörbe, a technikai fejlődésnek köszönhetően az eljárások lefolytatása is egyszerűbbé, gyorsabbá vált. A közjegyzői tevékenység során elkerülhetetlen az ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, mely szükségképpen magában hordozza a konfliktusok kialakulásának lehetőségét. Dolgozatomban kísérletet teszek annak bemutatására, hogy a közjegyző sok esetben, mint szükségképpeni mediátor jár el eljárásai során, feladata és kötelessége az, hogy elősegítse a felek közti kompromisszum kialakítását. Ehhez szükségesnek tartom mindenekelőtt a konfliktusok kialakulásának, természetének, feloldásának eseteit bemutatni, majd általánosságban írok az alternatív vitarendezés megjelenéséről és természetéről, valamint a klasszikus bírói jogérvényesítéshez való viszonyáról. Bemutatom az alternatív vitarendezési eljárások fő típusainak legfőbb jellemzőit, ezt követően pedig kitérek a közjegyzői hivatásrend kialakulásának történetére és ismertetem a közjegyzői jogállás legfontosabb jellemzőit. Megkísérlem bemutatni, hogy a közjegyzői tevékenység miért és mennyiben lehet alkalmas a bíróságok tehermentesítésére, hogyan tudja betölteni permegelőző funkcióját, illetve milyen alternatív vitarendezési módszerek kerülnek alkalmazásra a mindennapi közjegyzői tevékenység során.
dc.description.courseAlternatív vitarendező, közvetítői szakjogász képzés
dc.description.degreeszakirányú továbbképzés
dc.format.extent26 oldal
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/354451
dc.language.isohu
dc.subjectalternatív vitarendezés
dc.subjectmediáció
dc.subjectközjegyző
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány
dc.titleAlternatív vitarendezés a közjegyzői eljárások tükrében
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)