A kreativitás és a tehetségígéretek kapcsolata

dc.contributor.advisorKoncz, István
dc.contributor.authorMolnár, Mónika
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-05-11T12:33:27Z
dc.date.available2017-05-11T12:33:27Z
dc.date.created2017-03-30
dc.description.abstractA hipotézisem az volt, hogy a nyolc évfolyamos tehetséggondozó gimnáziumba bekerült tanulóknak legalább fele nem rendelkezik kiemelkedő kreatív attitűddel. Ez be is igazolódott, mert a lányoknak kicsivel több, mint 80%-a, a fiúknak 54%-a átlagos kreatív attitűddel bír az 5. évfolyamon – ha az osztály egészét tekintjük, akkor az átlag 70% –; kiemelkedő kreatív attitűddel csupán a lányok 12%-a, míg a fiúknak közel 8%-a rendelkezik. A kutatásból az is kiderült, hogy az évfolyamok növekedésével hogyan nő egy osztályon belül a kiemelkedő kreatív attitűddel bíró gyermekek száma, s ezzel arányosan hogyan csökken az átlagos kreatív attitűddel rendelkező gyerekek száma. Arra is fény derült, hogy a legtöbb időt a tanulásra az alsóbb évfolyamok fordítják, a felsőbb évfolyamokon, ahol csökken az átlagos kreatív attitűddel rendelkező gyerekek száma, csökken a tanulásra fordított idő is. A kreativitás fejlődésének, a tudásszomj azonnali csillapításának még az is kedvez, hogy a diákok könnyen, nagyon gyorsan jutnak információhoz a világháló által.hu_HU
dc.description.correctorhbk
dc.description.coursePedagógus szakvizsga - Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás specializációhu_HU
dc.description.degreeszakirányú továbbképzéshu_HU
dc.format.extent53hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/240073
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkreativitáshu_HU
dc.subjecttehetség
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleA kreativitás és a tehetségígéretek kapcsolatahu_HU
Fájlok