Az erőszak egyidős az emberiséggel. Erőszakos magatartás minden olyan helyzetben előfordulhat, ahol társas kapcsolatok vannak, ahol emberek lépnek interakcióba egymással. Tudomásul kell vennünk, hogy a bűnre való hajlandóság, az ember sajátja, azért, mert társas viszonyaiban a bűncselekmény, az egyik reális, kézenfekvő viselkedési mód. Nincs ez másként a fiatalabb korosztályban, sőt! Mivel pedig ez a korosztály jellemzően tanköteles és iskolába jár, az erőszak és agresszió természetes módon az iskolákban is jelen van, és az iskolai agresszió a gyakorló pedagógusok számára talán nem hétköznapi, de mindennapos probléma. Napjainkban a digitalizáció és a közösségimédia felületek térhódításával párhuzamosan az iskolai erőszak már nem csak a fizikai, hanem az online térben is megjelent. Az online zaklatás kérdése talán még sosem volt annyira aktuális, mint a Covid-19 járvány idején, amikor is a preventív célú kijárási korlátozások és a karanténkötelezettség miatt a diákok az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fértek hozzá az internethez és az elszigeteltség az erőszak fokozódását vonta maga után. Azt szerettem volna kideríteni, hogyan alakult az iskolai erőszak az elmúlt két év korlátozó rendelkezéseinek végrehajtása során, illetve annak hatására a későbbiekben. Valóban áttolódott-e az iskolai zaklatás az online térbe, ténylegesen érzékelhető-e annak növekedése? Mivel egyre többször voltam szemtanúja diákok körében előforduló erőszakos eseteknek, arra az elhatározásra jutottam, hogy saját empirikus kutatást fogok végezni, amelynek célja annak felmérése, hogy az iskolai erőszak és ezen belül különösen a cyberbullying az elmúlt időszakban fokozódott-e, mely korosztályt és milyen mértékben érint. Az iskolai erőszakkal kapcsolatos ismeretek elengedhetetlenek már csak azért is, mert egyre gyakrabban kerülnek be a híradásokba. Így a biztonságérzet csökkenését eredményezve közvetlenül növelik a bűnözéstől való félelmet, aminek kezelése a jogalkotó feladata is. Kérdés, hogy a büntetőjognak milyen eszközök állnak a rendelkezésére, illetve az is, hogy ezek az eszközök, a büntetőjog ultima ratio elvét is szem előtt tartva, mennyire hatékonyak. Felvetésem az, hogy az iskolai kortárserőszak és az online zaklatás problémája nagyon speciális és nehezen kezelhető kérdés, hiszen az elkövetők javarésze fiatalkorú vagy gyermekkorú, akikkel szemben a büntetőjog vagy teljességgel eszköztelen, vagy annak ultima ratio jellege miatt a gyakorlatban valójában nem is érvényesül.