Kutatásom témája a karriermobilitás, és annak szubjektív megélése. A témaválasztást indokolja a munkaerőpiac gyors változása a 21. században és hogy az intergenerációs mobilitás mellett a karriermobilitás egyre fontosabb kutatási területté válik. A dolgozat elméleti részében bemutatom a társadalmi mobilitáskutatások alapjait és néhány kutatási eredményt is, kitérve a karriermobilitásra, annak nemi különbségeire és a szubjektív mobilitás témájára is. Empirikus kutatásom során hat félig strukturált interjút készítettem középkorú diplomás munkavállalókkal, három nővel és három férfival. Kutatási kérdéseim és egyben az interjúk vizsgálati dimenziói a következők: 1. Együttmozog-e az interjúalanyok esetében az objektív és szubjektív karriermobilitás? 2. Hogyan élik meg az interjúalanyok a horizontális és vertikális karriermobilitást? 3. A karrierjük során interjúalanyaim a munkahelyi pozíció/státusz mely dimenzióit tartják fontosabbnak? 4. Érzékelik-e alanyaim a nők lemaradását a karriermobilitásban? Kutatás újszerűsége maga a témaválasztás, mivel a karriermobilitás, különösen a szubjektív karriermobilitás kevésbé kutatott terület, mint az intergenerációs mobilitás, pedig hasonlóan fontos szerepet tölt be. Újszerű a kutatás módszertana is, mivel a mobilitáskutatásokban viszonylag ritkán fordul elő a kvalitatív interjús kutatási módszer, pedig a mélyebb információk előcsalogatását ez segíti. Végül a dolgozat újszerűsége az interjúk során feltett négy kutatási kérdés is, melyeket eddig csak kevesen vizsgáltak. Eredményeim szerint a szubjektív mobilitás sok esetben eltért a jövedelem és presztízs alapján meghatározható objektív mobilitástól. Emellett az objektív vertikális mobilitást nem minden esetben érezték alanyaim felfelé vagy lefelé mozgásnak, inkább csak horizontális egyszintű elmozdulást észleltek, és ennek oka, hogy nem elsősorban a jövedelem és presztízs szempontja volt az elsődleges, hanem a jó munkahelyi kapcsolatok, a munka élvezetessége, a kihívások, illetve a jó közérzetet. A nemek közti eltéréseket tekintve egyik alanyom szerint a nagyobb cégeknek kötelességük a humánusabb magatartás a nőkkel szemben, legfőképpen az anyákkal és a kismamákkal. Bevallása szerint ő is sokszor azért is alkalmaz gyermekes nőket, mert együtt érez velük, továbbá úgy gondolja anyaként, hogy a nőknek össze kell tartaniuk.