Energiafűz ültetvénnyel történ szennyvíziszap hasznosítás talajtani hatásai
| dc.contributor.advisor | Pregun, Csaba | |
| dc.contributor.author | Aranyos, Tibor József | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2010-05-13T09:01:16Z | |
| dc.date.available | 2010-05-13T09:01:16Z | |
| dc.date.created | 2010 | |
| dc.date.issued | 2010-05-13T09:01:16Z | |
| dc.description.abstract | A kísérlet elsődleges célja a kommunális fölösiszap kezelésének megoldása megújuló energiaforrásként alkalmazható fűz (Salix viminalis L.) ültetvényen a növények tápanyag- és vízutánpótlására történő felhasználásával, előtérbe helyezve a környezetvédelmi szempontokat. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a kijuttatott szennyvíziszap hatására tapasztalható-e toxikus elem felhalmozódás az egyes talajszintekben, és az eredmények alapján az energiafűz ültetvény alkalmas-e a kommunális szennyvíziszap kezelésére. A fölösiszap (víztelenítés előtti iszap) a fűz számára azért kedvező, mert 3-5% szárazanyag tartalma mellett sok vizet tartalmaz, ami biztosítja a fűz intenzív növekedéséhez szükséges magas vízigényét, másrészt a szennyvíztisztítási folyamat költségének mintegy 30%-át kitevő víztelenítési eljárás költségét a szennyvíztisztító telep megtakaríthatja. A kijuttatott szennyvíziszap mennyiséget az összes-nitrogén tartalom alapján számítottuk ki, a kezelések a következők voltak: Kontroll, 170 kg/ha/év összes- N-terhelés, 250 kg/ha/év összes- N-terhelés. A szennyvíziszapban található toxikus elemek koncentrációjának átlag étékei egyik elemnél sem lépték át a termőföldön történő elhelyezéshez megengedett határértékeket. A talajmintaszedés a tenyészidőszak alatt több alkalommal történt, vettünk mintákat a kijuttatás előtt és a kijuttatás után is a 0-30 és 30-60 cm-es talajmélységekből. A talaj toxikus elemtartalmának eredményeit az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben szereplő határértékekkel vetettük össze. A N-tartalom alapján kijuttatható maximális szennyvíziszap-mennyiség nem okozott nehézfém felhalmozódást a talajban, és a kezelt növények is egészségesek voltak, toxicitásra utaló tüneteket nem tapasztaltunk. A kísérlet első évi eredményei alapján érdemes a munkát tovább folytatni, és választ keresni a javaslatokban feltett kérdésekre az üzemi méretű alkalmazás biztonságossá tétele érdekében. | hu_HU |
| dc.description.course | Környezetgazdálkodási agrármérnők | hu_HU |
| dc.description.degree | régi képzés | hu_HU |
| dc.format.extent | 57 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/96286 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | energiafűz | hu_HU |
| dc.subject | szennyvíziszap | hu_HU |
| dc.subject | nehézfémek | hu_HU |
| dc.subject | toxicitás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Víz- és környezetgazdálkodás | hu_HU |
| dc.title | Energiafűz ültetvénnyel történ szennyvíziszap hasznosítás talajtani hatásai | hu_HU |