Extenzív, intenzív és felhagyott ültetvények talajkezelési gyakorlatainak hatása a fonálféreg denzitásra szőlőültevények rizoszférájában
| dc.contributor.author | Kovács, Barnabás | |
| dc.contributor.author | Kocsis, László | |
| dc.contributor.author | Szabó, Péter | |
| dc.contributor.author | Szakálas, Judit | |
| dc.contributor.author | Seres, Anikó | |
| dc.contributor.author | Nagy, Péter István | |
| dc.contributor.status | PhD hallgató | hu_HU |
| dc.contributor.status | egyetemi oktató, kutató | hu_HU |
| dc.coverage.temporal | 2020.04.30. | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-06-17T08:17:58Z | |
| dc.date.available | 2021-06-17T08:17:58Z | |
| dc.description.abstract | Az európai nemes szőlő fajtáira a legpusztítóbb hatással levő kártevő, a szőlőgyökértetű (Daktulosphaira vitifoliae Fitch). Az olyan homoktalajokon, melyek kvarchomok tartalma meghaladja a 85%-ot, humusz tartalma pedig nem éri el az 1%-ot nem képes tenyészni ellentétben a nematodákkal, melyek így a legfőbb növényvédelmi kockázatot jelentik a homoktalajokon található szőlőültetvények gyökérzetére. A nematodák számos trofikus szintbe és táplálkozási csoportba sorolhatók, a gazdálkodó számára ezek az állatok ugyanúgy lehetnek a talaj táplálékháló részeiként hasznosak és károsak is. Ebből következik, hogy az össz-nematoda denzitás érték ismerete önmagában nem feltétlen jelent támpontot a terület szőlő-kártevő fertőzöttségére vonatkozóan, ahhoz feltétlen szükséges vizsgálni még a táplálkozási csoportba való tartozásukat is. A fentieknek megfelelően vizsgálatainkat három egymással szomszédos filoxéra-immunis talajon elhelyezkedő szőlőültetvényen végeztük. Ezek az ott folytatott talajművelési eljárásokban különböznek, de egyéb tulajdonságok, így a meteorológiai, talajtani körülmények, a szőlőtőkék életkora és alanyfajtái is megegyezőek. A fonálféreg denzitás és a táplálkozási csoportok arányának meghatározásához, a vizsgálat során a két mintavételi időpont és a három ültetvény eredményeit külön-külön statisztikailag elemeztük, és a tavaszi mintáknál az extenzív művelésű területen, szignifikánsan magasabb denzitás értékeket kaptunk, mint az intenzív művelésű esetében. A táplálkozási csoportok egymáshoz viszonyított arányánál a szaprofiton nematodák aránya a felszínhez közelebbi talajrétegekben magasabbnak adódott, a nagyobb mennyiségű lebontandó szervesanyag, és az azokat lebontó, jelentős mennyiségű baktérium-abundancia alapján, mint a fitofágokét. | hu_HU |
| dc.format.extent | 9 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/311227 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | szőlő rizoszféra | hu_HU |
| dc.subject | fonálféreg | hu_HU |
| dc.subject | táplálkozási csoportok | hu_HU |
| dc.subject | művelésmód | hu_HU |
| dc.subject.discipline | tudományterületek::kertészettudományok | hu_HU |
| dc.title | Extenzív, intenzív és felhagyott ültetvények talajkezelési gyakorlatainak hatása a fonálféreg denzitásra szőlőültevények rizoszférájában | hu_HU |
| dc.type | magyar nyelvű peer review publikáció | hu_HU |