Bevezetés: A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a légutakon keresztüli korlátozott áramlás (obstrukció) köré szerveződő tünetegyüttes, mely egyre magasabb mortalitással rendelkezik az egész világon. A betegség előrehaladtával csökken az életminőség és a funkcionálás általános szintje, így igen gyakran társul mellé szorongás vagy depresszió. Mindez alacsony énhatékonyságot eredményez, ami méginkább csökkenti az adherens magatartás esélyét, illetve növeli a betegséggel kapcsolatos negatív érzések intenzitását is. A társas támogatottság mértéke számos krónikus betegségben protektív tényezőnek bizonyult, a COPD esetében csökkentheti a kórházi ellátás szükségességét, a szorongásos-depressziós tüneteket, miközben növeli az énhatékonyságot és a kontrollérzetet. Célkitűzések: A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az észlelt stressz, az érzelemszabályozás, a társas támogatottság mértéke és az adherencia milyen kapcsolatban áll a COPD-vel diagnosztizált személyek fizikai és érzelmi állapotával. A kutatás szeretne rávilágítani, hogy a pszichés tényezők lényeges szerepet tölthetnek be a COPD kezelése során. Módszerek: A pszichés tényezők mérésére az Észlelt Stressz Kérdőív, az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív és a Multidimenzionális Társas Támogatottság Skála validált, magyar nyelvű változatát alkalmaztuk, a COPD Állapotfelmérő Teszttel és a Betegegyüttműködés Kérdőívvel pedig a személyek fizikai állapotát és a kezeléssel való együttműködését mértük. Emellett felvettünk demográfiai adatokat és a COPD-vel kapcsolatos egyéb tényezőket is felmértünk, melyhez saját szerkesztésű kérdéseket használtunk. Az adatok elemzése paraméteres és nemparaméteres statsztikai eljárásokkal történt. A mintát 40 fő alkotta, jelentős részük járóbeteg volt, átlagéletkoruk 67,4 év volt. Eredmények: A nagyobb mértékű észlelt stressz erősebb COPD-s tüneteket eredményezett, valamint a több érzelemszabályozási deficit nagyobb mértékű az észlelt stresszt okozott. Az érzelemszabályozási deficitek szintén erősebb COPD-s tüneteket eredményeztek. A társas támogatottság mértéke és az adherens magatartás nem volt szignifikáns hatással a személyek fizikai és érzelmi állapotára. Következtetések: A COPD lefutásában valószínű, hogy szignifikáns szerepet játszanak a pszichés tényezők, és célravezető lehetne egy érzelemszabályozás-fókuszú pszichológiai intervenció kidolgozása. Jelen kutatás alapján úgy tűnik, hogy a társas támogatottság és az adherencia nem játszanak szignifikáns szerepet a betegség lefutásában és a megküzdésben a járóbetegek esetében. A további kutatásokban érdemes lehetne a pszichés tényezők komplex befolyását pontosan feltérképezni, valamint a fekvőbetegeket különállóan vizsgálni.