Különböző aspektusokból vizsgáltam meg a drámapedagógiát, mint fogalmat, hogy egyes kutatók, hogyan is értelmezik azt. A folytatásban arról szól a dolgozatom, hogy a játék, hogyan alakul át drámapedagógiává, játékos tanítássá. Vizsgálatomban helyet foglalt még a drámapedagógia helyzete hazánkban, honnan is indult el ez az irányzat és hova jutott el napjainkban. Idővel magyar drámapedagógia már nem utánozta a külföldi példákat, saját nemzetközi drámapedagógiát volt képes megalkotni. Ehhez kapcsolódóan kitértem a nemzetközi vonatkoztatásra is, az angol drámapedagógiára, ahol kezdetét vette a módszer kialakulása. A drámapedagógia, mint tanulási folyamatot írtam körbe a továbbiakban. A tanárok, akik a drámapedagógiai módszert alkalmazták rövid időn belül rájöttek, hogy ebben az eljárásban hatalmas lehetőségek rejlenek. Végül az elméleti részemnek a bemutatását a NAT és a drámapedagógia kapcsolatával zártam le. Kutatásomban a drámapedagógiai módszerek, alkalmazását vizsgáltam az oktatásban, nevelésben. A kutatásom a tanári végzettséggel rendelkezőkre és tanárjelöltekre összpontosítva végeztem el. Internetes kérdőívet választottam a vizsgálat elkészítéséhez, amit 105 egyén, tanár vagy tanárjelölt töltött ki. Az adatfelvétel 2024.március 5-14. között zajlott. A kutatásom eredményei összeségében jól elemezhetővé tették a dolgozatomat. A hipotéziseim közül volt, ami igaznak bizonyult, és volt, ami nem igazolódott be. Véleményem szerint a drámapedagógia eszköze a legideálisabb, arra hogy kreatívvá tegyük az óráinkat, hiszen rengeteg módon fel tudjuk használni a különböző tanórák folyamán.