A folyamatosan változó gazdasági és társadalmi körülmények új jogviszonyok létrejöttét, új típusú szerződéseket eredményeznek, amelyek túlmutatnak a Polgári Törvénykönyv szabályozási keretein. Dolgozatomban egy a napjainkban nagy érdeklődésre szert tartó atipikus szerződéssel, a lízingszerződéssel foglalkozok. A már hazánkban is több évtizede jelen lévő lízing a nyugat-európai fejlődéstől eltérő utat járt be Magyarországon, elterjedésében elsősorban az adójogi szabályozás játszott szerepet, ami hol visszafogta, hol erősítette gazdasági életben betöltött jelentőségét. Finanszírozási funkciója csak a 90-es években került előtérbe, tömegesen a lakossági személygépjármű finanszírozásban terjedt el, a vállalati szegmensben a termelőeszközök finanszírozása terén szerepe erősödő ugyan, de előretörése jóval lassúbb a nyugat-európai országoknál.A gyakorlatban a lízingnek két főtípusa, és számos altípusa létezik. Kiemelten fontosnak tartom legalább a főtípusok, a pénzügyi és operatív lízing elkülönítését. A hazai szabályozás mindezidáig kizárólag a pénzügyi lízing fogalmi meghatározására szorítkozott, ami nem könnyítette meg a lízingszerződés alanyainak jogi eligazodását. Megítélésem szerint rendkívüli szerepe lehet a lízing magánjogi szabályozásának; eloszlatva számos bizonytalanságot kifejezetten előnyös lehet a lízing további fejlődése és hazai térhódítása szempontjából.