Esély, lehetőség vagy zsákutca a közfoglalkoztatás?
Absztrakt
Dolgozatom megírása során nem csak a közfoglalkoztatási rendszer felépítésével, működésével, jogszabályi hátterével, hétköznapi gyakorlatával ismerkedhettem meg. Bepillantást nyerhettem a közfoglalkoztatottak hétköznapjaiba, láthattam a munkaszervezés nehézségeit, dolgozhattam velük. Mindezek mellett alaposan tanulmányoztam a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakirodalmat, hogy minél szélesebb körű ismeretet szerezzek a választott témámról. Ezek után igyekeztem bemutatni a közfoglalkoztatási jogviszony jogi szabályozását különös tekintettel arra, hogy ez a foglalkoztatási forma speciális. A munka és foglalkozás szabad megválasztása e jogviszonyban korlátozottan jut érvényre. Ez a jogviszony atipikus jellegéből adódik, s abból, hogy ez egy foglalkoztatáspolitikai eszköz. Munkáltató oldalon mindig valamilyen formában maga az állam áll, akinek az intézményi védelemből fakadó kötelezettsége az, hogy támogatást nyújtson a társadalom bizonyos rétegeinek. A közfoglalkoztatás révén az állam célja az, hogy ösztönözze a munkavállalás lehetőségének bővítését. Hogy lehetőséget adjon arra, hogy mindenki felelősséget tudjon vállalni saját sorsáért.