Az emberi erőforrás menedzsment tevékenységeinek vizsgálata, különös tekintettel a munkaerő-fejlesztés területére
Absztrakt
A szakdolgozatom az emberi erőforrás menedzsment tevékenységeit vizsgálja, különös tekintettel a munkaerő-fejlesztés területét. Napjainkban a külső és a belső környezeti változások nagymértékben befolyásolják a szervezetek működését. Globális hatások az élesedő verseny, a munkaerő- és a technológia változása. A dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy a szervezet mérete és a gazdálkodási formája, hogyan befolyásolja a személyügyi folyamatok szervezésének módját, különös tekintettel az emberi erőforrás fejlesztés területén. Bizonyítani szeretném, hogy a versenyszférában a HR működése szervezettebb, mint a közszférában. Feltevésem szerint az utóbbi időben a gyakorlatorientált képzések a meghatározóbbak. A kutatás módszerének az interjút választottam. Összesen kilenc szervezetet érintően, négy magánvállalkozás és öt költségvetési szerv vezetőjét kerestem meg. A vizsgálat leginkább a munkaerő-fejlesztés területére terjedt ki, összehasonlítva a versenyszférát a közszférával. A kutatási eredményeket összefoglalva megállapítottam, hogy a szakdolgozatban felállított hipotézisek bizonyítása nem volt teljes körű. Azt bebizonyítottam, hogy a szervezeti méretek nagysága befolyásolja a személyügyi folyamatok szervezésének módját, ezen belül az emberi erőforrás fejlesztést. A második hipotézisem az volt, hogy a HR működése a versenyszférában szervezettebb, mint a közszférában. Ez a kutatások során nem igazolódott be, mert a közigazgatás szervezeteinél is szervezett a HR működés a törvényi keretek között. A legnagyobb különbséget a magán- és a közszféra között abban látom, hogy a vállalkozások nyereségorientáltak, minél nagyobb profit elérésére törekednek, saját döntéseikkel működtetik a szervezetet. A közigazgatás szervezetei viszont arra törekednek, hogy a törvényes keretek között a közigazgatás szolgáltató jellegét erősítsék, működésüket behatárolják a jogszabályi normák, a központi költségvetés adta keretek. A harmadik hipotézis igaznak bizonyult, az utóbbi időben a gyakorlatorientált képzések meghatározóbbak, mint az elméleti képzések.