A charolais fajtát a világ legeredményesebb húsmarhái közé sorolhatjuk. A magyarországi húsmarha populáció jelentős részét is ez a fajta jelenti fajtatisztán illetve keresztezési partnerként. A hatékonyabb tenyésztéséhez a genomikus tenyészértékbecslés is hozzájárul, melyet ma már rutinszerűen alkalmaznak számos állatfajban. Használatával lerövidül a generációs intervallum, valamint nagyobb előrehaladás érhető el a gyengén öröklődő, a nehezen mérhető, vagy az ivarhoz kötött tulajdonságok esetében. További előnye a pontosabb tenyészértékek mellett, a letális gének felderítése, a kvalitatív és kvantitatív értékmérőket erősen befolyásoló gének keresése, vagy a szarvaltságot okozó gén(ek) vizsgálata. Dolgozatom célja a charolais bikák genomtenyészérték adatainak feldolgozása, valamint összehasonlítása volt. Az adatokat a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete biztosította részemre. Összesen 61250 bika genomtenyészérték adatait dolgoztam fel. Vizsgáltam a növekedési eréllyel (születési súly, 200 napos súly, 400 napos súly, 600 napos súly, kifejlettkori súly) a húsminőséggel (rostélyos keresztmetszet, P8 bőr alatti faggyú vastagság, rostélyos tájéki bőr alatti faggyúvastagság, intramuszkuláris faggyú), valamint a termékenységgel (herekörméret, közvetlen elléslefolyás, lányai ellés lefolyása, vemhességi idő hossza) kapcsolatos paramétereket. A különböző értékmérőknél elemeztem az évjárat, a bikák származási országának, a szarvaltság állapotának, a fedeztetési módnak illetve a miosztatin gének jelenlétének hatását. Vizsgáltam az STV alatti súlygyarapodást és a 205 napos index összefüggését a 200 napos tenyészértékkel. Az adatokat variancia-analízissel, valamint HSD-teszttel értékeltem, R Stúdió felhasználásával. Az évjárat hatása egyértelműen megállapítható, hiszen a szelekciós munka eredményeként a generációs előrehaladás igazolódott. A bikák származása, a termékenyítésben való részvételük és a szarvaltsági állapotuk szintén befolyásolta a genomtenyészértékek egyes paramétereit. Néhány tulajdonság esetében a miosztatin génhordózók, valamint a nem hordozók között is szignifikáns különbség van. Emellett összefüggés mutatható ki a 200 napos tenyészérték és a valós eredmények között. Az eredményeim elősegíthetik a tenyésztői döntéseket, valamint a charolais fajta hatékonyabb termelését.