A szakdolgozat a Down-szindrómás gyermekek korai fejlesztésével foglalkozik. A Down-szindrómát (triszómia; nemzetközi, angol kifejezéssel Down syndrome, rövidítve DS) először John Langdon Down (1866) írta le. Ma az egyik leggyakoribb születési rendellenesség. Egy olyan kromoszómahiba, mely 650-1000 esetből 1 születendő gyermeket érint. Ez az állapot változó súlyosságú értelmi fogyatékossággal jár, s emellett külső, anatómiai jegyekben is megmutatkozik (Gruiz és Ambrus, 2016). A diagnózist követően a triszómiás magzat sorsa a legtöbb esetben azonnali művi abortusz, amelyet sokszor az erősen hiányos, nem túl korrekt tájékoztatás eredményez. Ugyan melyik reménnyel, és szeretettel teli szülőt ne érdekelné, milyen jövő vár a gyermekére? Milyen lehetőségek állnak előtte? Mire lesz képes? Hogyan fejlődik majd értelmileg? Kialakulnak-e a beilleszkedéshez szükséges társas készségei?