There was a recurring news in Szolnok that beneath the castle tunnels could be found. Finallythe Arti sts’ Colony of Szolnok (the Pólya brothers, Ferenc Chiovini, Lajos Jancsó director) initiated an excavati on in 1934 to clarify the situati on. It was reported at the end of May 1935 when the excavati on closed that remains of a 600-700 year-old church was unearthed in the castle parish garden and the supposed entrance of the tunnel could be the crypt of that church. However the parish-priest made the work stop because the parsonage wall was att ached to the church and he feared for damages. Presumably the documentati on of the excavati on was perished in 1944 with the documents of the Art Associati on. The amateur excavati on was not identi fi ed during the excavati ons in 1973 and today’s archaeologists in Szolnok do not know the bygone events. However data comparison shows that the two excavati ons touched two diff erent parts of the same archaeological object (the Ott oman mosque and the old gothic Christi an church), so thus they belong together. When the local media talks about the possible restorati on of Ott oman-Turkish buildings in Szolnok it is not needless to analyze that excavati on because the remains can easily conceal the oldest building of Szolnok.

Szolnokon az elmúlt évszázadokban gyakorta visszatérő hír volt, hogy a vár alatt középkori  alagutak húzódnak. Végül 1934-ben a Szolnoki Művésztelep (a Pólya testvérek, Chiovini Ferenc, Jancsó Lajos igazgató) ásatást kezdeményezett a helyzet tisztázására. A munkák 1935. május végi lezárásakor jelezték, hogy a várplébánia kertjében 6—700 éves templom maradványaira bukkantak, és az alagút lejáratának vélt üreg a templom kriptája lehetett. A plébános azonban a munkákat leállíttatta, mivel a templom oldalfalára épült plébánia épületét féltette. Feltételezhetően az ásatás dokumentációja a Művészeti Egyesület anyagával együtt 1944-ben semmisült meg. Az amatőr ásatás régészeti azonosításával az 1973-as feltárások során nem foglalkoztak, és napjaink szolnoki régészei már nem is tudnak az egykori eseményekről. Az adatokat összevetve azonban kitűnik, hogy a két feltárás egyazon régészeti objektum (a török kori dzsámi és a régi góti kus keresztény templom) két eltérő felét érintett e, és így az egybe tartozik. Amikor a helyi média szolnoki oszmán-török épületek esetleges helyreállításáról beszél, nem felesleges az ásatás elemzése, mivel a maradványok könnyen Szolnok legrégibb ismert épületét rejthetik.