A testvérféltékenység az egyik legerősebb indulatok egyike az ember lelkében. Dolgozatomban arra kerestem választ, hogyan alakul ki és hogyan győzhető le. Egy optimális körülményrendszer meglétét feltételezve haladok végig a születéstől a testvér megjelenéséig, amiben azt is vizsgálom, melyek azok a feltételek, amik megteremtik egy gyermek számára a biztonságot adó kötődést,hiszen feltételezésem szerint ez határozza meg, hogyan viszonyul majd egy gyermek ahhoz, hogy kistestvére születik. Bennem az a meggyőződés alakult ki, hogy igenis léteznek olyan optimális körülmények, melyek következtében a féltékenység rövid ideig fog tartani és csak kis mértékben fog kialakulni. Nemtől, kortól, temperamentumtól függetlenül ezt hivatott biztosítani a biztonságos anyai kötődés, a biztos apai kötődés, a meleg, demokratikus nevelői légkör, konfliktusmentes családi légkör. Ha az anya odafigyelése, ráfordítása nem fog változni a második gyermek érkezését követően, ha figyelünk arra, hogy elsőszülöttünk szokásai, napirendje megmaradjon, gyermekünk továbbra is a kiszámíthatóságot és a biztonságot fogja átélni. Ha a szülő folyamatosan és rugalmasan alkalmazkodik gyermeke lépéseihez, helyes reakciókat ad gyermeke neki kommunikált jelzéseire, gyermekének megadja azt a szeretetet, amit anya csak adni tud, akkor mindent megtett azért, hogy elég jó szülő legyen. Gyermekünk biztonságban érzi magát, lehet bármilyen megoldásra váró probléma, akár testvérféltékenység is. Mindig vissza kell emlékeznünk, hiszen saját emlékeink megértővé tehetnek abban, hogy megértsük a másik indulatait, értelmezhetővé tegyük azokat a másik számára, s segítsünk a helyzetet megoldani.