A disszertáció fókuszában az oktatási sorting (jelző és szűrő) elméletek empirikus tesztelésének problémái állnak. Szakirodalom-kutatásra, valamint szekunder és primer empirikus elemzésre támaszkodva a mellett érvel, hogy az emberi tőke versus sorting vita elméleti háttere, illetve a szakirodalomban domináns empirikus vizsgálatok között szakadék van, és nagyrészt ennek köszönhető az empirikus vizsgálatok több évtizede tartó inkonzisztens volta. A dolgozat elvégzi a sorting modellek és az emberi tőke modellek közti viszony tisztázását, mely kiindulópontja a létező tesztek kritikai vizsgálatának. Azonosít több olyan elméleti és gyakorlati szempontot, amelyek mentén sikeres tesztelési eljárások kidolgozására és lefolytatására van lehetőség. A doktori munka a már létező tesztek és eredményeik kritikai elemzése alapján meghatározza azokat a feltételeket, melyek szükségesek a sorting érvényességének empirikus vizsgálatához, és amelyek nem teljesülése okozta a korábbi vizsgálatok eredménytelenségét. Egy konkrét tesztelés eljárás esetében rámutat annak hibás hipotézisére és ennek javítására javaslatot tesz, melynek kipróbálása a primer vizsgálat során történik meg. A primer kutatás eredményei alapján állítható, hogy a vizsgált tesztelési eljárás a magyar munkapiaci viszonyok közt jelentős további megszorítások mellett lehet sikeres (ezeket a dolgozat azonosítja), de egyben bizonyításra kerül, hogy a javasolt változtatás működőképes. A primer kutatás alapján nem erősíthető meg és nem vethető el az oktatás tisztán információs szerepének jelenlétét állító hipotézis, de igazolható, hogy a kiválasztási eljárás és a végzettségi követelmény mint szűrő között statisztikailag is kimutatható kapcsolat van, melyet befolyásolnak bizonyos vállalat-specifikus és álláshely-specifikus tényezők, míg más tényezők befolyásoló szerepét a minta alapján el kellett vetni. A dolgozat kisebb eredményekkel járul hozzá az emberi erőforrás menedzsment empirikus irodalmához is. In the focus of the dissertation are the empirical testing problems of educational sorting (signaling and screening) theories. The doctoral study argues that the roots of this problems are in the gap between the theoretical background and the empirical works of the “human capital versus sorting debate”. The theoretical part of the dissertation clarifies the relation between human capital and sorting models of education in the context of testing. Based on the analysis of the theoretical literature and the existing tests, the conditions and characteristics of adequate tests of the empirical relevance sorting are identified. The dissertation develops a new testing method (by appropriately modifying an existing one) according to the conditions mentioned earlier. The new test is run on an own sample of vacancies in the private sector. The results of the primary research show that there is statistically significant relation between the relevance of education as a screening device and the validity of simultaneously used selection methods. This relation is affected by firm-specific and job-specific factors (some other factors do not seem to be relevant). Although the new test is proven to be operable, it is hindered by some idiosyncrasy (especially overeducation) of the Hungarian labour market, and the direct measurement of the relevance of sorting failed. The dissertation also has smaller achievements in human resource management.