A dolgozat témája a Z generáció igényeire szabott diákszervezeti menedzsment és ennek gyakorlati megvalósítása a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottságának szervezetfejlesztésén keresztül. A kutatás középpontjában a hallagatói motivációk feltérképezése mellett az a feltevés áll, miszerint a diákszervezeti tagság hidat képez a felsőoktatás és a munka világa között. A kutatás vegyes módszertant alkalmazott. A szekunder kutatásban több mint 70 hazai és nemzetközi szakirodalmat elemeztem generációs sajátosságok, motivációs elméletek, és szervezetfejlesztés témakörében. Ezt követően beágyazott esettanulmányt készítettem, melyet kérdőíves felmérés, (N=130) félig strukturált vezetői interjúk, részvételi megfigyelés, dokumentumelemzés egészített ki. A kérdőív elemzésekor leíró statisztikai elemzéseket, és összefüggésvizsgálatokat tettem. A dolgozat két fő kutatási célkitűzés köré épült fel. • Azonosítani a tagszervezetek alkalmazott gyakorlatait és optimalizálni a működésüket • Azonosítani, hogy milyen motivációs tényezőkel jellemezhető a diákszervezeti tagság, és mik állnak összefüggésben egymással Erős pozitív kapcsolatot mutatkozott meg az érzelmi és normatív elköteleződés, valamint az értékalapú és tanulási motivációk között Ez arra utal, hogy akik számára a tanulás és önfejlesztés iránti érdeklődés belülről fakad, azok hűségesebbek, és fontos számukra, hogy mások számára is értéket teremtsenek. Ezzel szemben a külső motiváció és az amotiváció gyenge, illetve negatív korrelációt mutattak az elköteleződés dimenzióival, vagyis statisztikailag is bizonyított, hogy a különböző előnyök megszerzése miatti részvétel, legyen szó tagsági igazolásról, ösztöndíjakról, kitüntetésről, nem eredményez valódi szervezeti lojalitást. A kutatás megerősítette, hogy az MKT-hoz hasonló diákszervezetek akkor tudják megtartani a fiatal tagokat, ha önállóságot, fejlődési lehetőséget, modern digitális megoldásokat és valós közösségi élményt kínálnak.