A települési önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerének vizsgálata, előnyeinek és hátrányainak feltárása és azok gyakorlati szemléltetése Csaroda Község Önkormányzatánál
| dc.contributor.advisor | Balla, Zsuzsanna | |
| dc.contributor.author | Siket, Sándor | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2017-04-25T10:53:14Z | |
| dc.date.available | 2017-04-25T10:53:14Z | |
| dc.date.created | 2017-04-24 | |
| dc.description.abstract | A szakdolgozat célja annak a feltevésnek a megválaszolása, hogy jobban működik –e a feladat alapú finanszírozás az elmúlt négy év távlatában, mint a korábbi forrásszabályozási rendszer, illetve milyen hiányosságok, pozitívumok figyelhetőek meg annak elemeiben, továbbá melyek azok a lehetőségek, fejlesztési irányok amelyek jó irányba mozdíthatnák el az önkormányzatok gazdálkodását. Összességében megállapítható, hogy az 1000 fő alatti, alacsony iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok esetében a korábbi forrásszabályozás, azon belül is a jövedelemkülönbség mérséklése már nem tudta feladatát ellátni. Az önkormányzatok alulfinanszírozottak voltak, adósságállományuk egyre nőtt, melyet a 2008-es gazdasági válság csak tovább duzzasztott. Ehhez hozzájárult az is, hogy a korábbi finanszírozás nem tett különbséget az önkormányzati feladatok telepítése során, azok gazdasági teljesítőképessége között. A helyhatóságok számos szerteágazó kötelező feladatot próbáltak ellátni, a sokszor túlvállalt önkéntes faladataikkal együtt. Az ebből keletkező forráshiányt azonban már nem voltak képesek kigazdálkodni. A differenciált feladattelepítés, és az állam nagyobb súlyú szerepvállalása elengedhetetlen volt a kis önkormányzatok életben tartásához. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a feladatfinanszírozás keretében bevezetett jelentős súlyú kötött felhasználású támogatás, megnyirbálta az önkormányzatok gazdasági autonómiáját. Az új Alaptörvény, és a benne gyökeredző sarkalatos törvények egyre nagyobb befolyást, illetve kontrollt biztosítanak a Kormány és az Országgyűlés számára az önkormányzatok működését illetően. Az is tény, hogy a kis önkormányzatok gazdasági helyzete rendbe jött, a kötelező feladatok ellátása biztonságossá vált, a likviditási problémák megszűntek. Ez azonban az autonómia részleges szűkítését eredményezte. Bár valljuk meg a túlzott önállóság megmutatta hátrányát az elmúlt 22 évben. Itt már csak az a félő, hogy a további feladatelvonások teljesen a megyék sorsára juttatják a települési önkormányzatokat. Fontos lenne az állam és az önkormányzatok közötti optimális feladatmegosztást megtalálni. Egy biztos vannak olyan feladatok, melyeknél a szubszidiaritás elve elengedhetetlenül fontos, és az önkormányzatokra a helyi közhatalom gyakorlásához, a helyi közügyek intézéséhez, a demokratikus jogállam fenntartásához szükség van. | hu_HU |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.course | közigazgatás-szervező | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 109 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/238471 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | feladatfinanszírozás | hu_HU |
| dc.subject | önkormányzati finanszírozás | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány::Pénzügyi jog | hu_HU |
| dc.title | A települési önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerének vizsgálata, előnyeinek és hátrányainak feltárása és azok gyakorlati szemléltetése Csaroda Község Önkormányzatánál | hu_HU |