Dolgozatomban az őstermelői vállalkozói forma kialakulásának bemutatására törekedtem a rendszerváltás időszakától napjainkig. Ezt követően került sor a mezőgazdasági őstermelő, valamint az egyéni vállalkozási forma fogalmának, tevékenységének ismertetésére. Igyekeztem bemutatni fiktív vállalkozásokon keresztül, mindkét vállalkozási formát, az adózási formákat. Egyéni vállalkozóknál vállalkozói jövedelem szerinti könyvelést végeztem el, mezőgazdasági őstermelők esetében, viszont 10%-os vélelmezett költséghányad szerintit, amely alapján kiderült, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek több kedvezményt lehet alkalmazni, illetve kevesebb adót kell fizetnie, mint az egyéni vállalkozónak. Járulékfizetés szempontjából szintén összehasonlítottam a két vállalkozási formát, amelynél szintén az őstermelők járnak jobban, mivel nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetni. Ilyen adókedvezmény pl. a tételes költségelszámolást és a 10%-os költséghányadot választó őstermelőnél az őstermelői adókedvezmény, amit a vállalkozó jövedelmének adó utáni összegéből lehet levonni, ami 100.000Ft, kivéve az átalányadózót.
Mindkét vállalkozási forma igénybe veheti a családi kedvezményt, ami 1-2 gyerek után 62.500Ft, 3 eltartottól pedig 206.250Ft. Az egyéni vállalkozónak több a vagyoni felelőssége a vállalkozással kapcsolatban, mint az őstermelőnek. Tehát a dolgozatomból remélem kiderült, hogy mezőgazdasági őstermelői formát kifizetődőbb választani, mint az egyéni vállalkozót.