The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the hay yield and mineral element content of an established 2 year old all-grass sward in the 29th year of a long-term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem soil. The soil of the growing site contained around 3% humus, 3-5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available N, K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4N×4P×4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2002, the area had 401 mm precipitation and gave 2 cuts of grass. The 1st year results of the trial were published earlier (Kádár, 2005a, b). The main conclusions can be summarised as follows: 1. As a function of N×P fertilization the two cuts of the hay yield made up 1.4-8.0 t/ha while the green herbage 5.0-24.0 t/ha. The N-fertilization was of vital importance, which increased the hay mass 5 times. The P-response was moderate in the 1st, cut while there were no K-responses at all on this soil with 135 mg/kg ammoniumlactate (AL) soluble K2O values in plough layer. 2. On those plots well supplied with PK the 100 kg/ha/yr N-treatment gave a total of 48 kg surplus hay/kg N applied. The 200 kg/ha/yr N-treatment yielded 11 kg, while the 300 kg/ha/yr N-treatment yielded 4 kg surplus hay/kg N applied. The NO3-N content of the 1st cut hay increased over permitted 0.25% level when using the maximum N-rate and made up this NO3-N form 26% of the total-N pool. The optimum PK-supplies in this site seems to be about 130-150 mg/kg AL-P2O5 and AL-K2O in plow layer with 200 kg/ha/yr N applied. 3. N-fertilization enhanced the content of N, K, Mg, Na, Mn, Cu and NO3-N, while the concentration of S, P, Al, Fe, B and Mo dropped in the primary hay. The increasing P-supply stimulated the uptake of P, Ca, Mn, Sr and Ba, while hinderned the uptake of S and Mo. The K-fertilization rose the content of K and Ba and diminished the concentration of Mo and the antagonistic metal cations like Ca, Mg and Na. 4. The NPK fertilization-induced Mo-deficiency can first of all jeopardized the fodder quality in this site. On the unfertilized plots the hay showed around 1.0 mg Mo /kg D.M., while on the N3P3K3 plots 0.1-0.2 mg/kg D.M. The P/Mo ratio lifted from 2-4 thousand up to 20 thousand. In the 2nd cut this phenomena partly disappeared, while developed the P-Zn antagonism. On P-control plots measured 15 mg/kg Zn 94 GYEPGAZDÁLKODÁSI KÖZLEMÉNYEK, 2006/4. dropped to 10 mg/kg while the P/Zn ratio rose from 167 up to 364. 5. The 2nd cut hay had a little yield, yet was rich in minerals having 30-50% higher average element content compared with the primary hay. However the N, Al, Fe and Mo showed 2-times higher concentrations in the 2nd cut hay. There were found extra large, 25-fold differences in hay Na content as a function of N×K supply levels under synergetic effect of N and antagonistic effect of K treatment. 6. Summarizing the above we can state that the long-term fertilization may drastically change the content and ratios of elements built in hay through synergetic or antagonistic effects. In the air-dried 1st cut hay for example, the minima-maxima concentrations of measured elements varied as follows: N 0.7-3.0%, K 1.3-3.0%, Ca 0.3-0.5%, Mg 0.13-0.21%, S 0.15-0.32%, P 0.10-0.32%; Na 50-1400, Mn 60-120, Al 50-120, Fe 70-140, Sr 8-170, Zn 6-40, Ba and B 3-6, Cu 2.5-5.5, Ni 0.4-1.4, Mo 0.1-1.0 mg/kg.

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 29. évében, 2002-ben vizsgáltuk az eltérő N, P és K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 2. évének termésére és elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K= 64 kezelést×2 ismétlést=128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2002. évben az 1. kaszálásig a gyep összesen 221 mm csapadékot kapott, beleszámítva a téli félévet is, tehát a 8 hónapos tenyészideje alatt. A 2. kaszálású sarjúnak 3 hónapos tenyészideje alatt összesen 180 mm csapadék állt rendelkezésére. A kísérlet beállításának körülményeit, módszerét, valamint az 1. éves eredményeinket korábbi közleményeink taglalták (Kádár, 2005a, b). Főbb következtetések: 1. A két kaszálás szénatermése kereken 1.4-8.0 t/ha, míg a zöld fűtermés 5.0-24.0 t/ha között változott az N×P kölcsönhatások eredményeképpen. Döntőnek a N-trágyázás bizonyult, mely a szénaterméseket megötszörözte. A P-hatások csak az 1. kaszálásban tükröződtek, míg a K-ellátás a termés tömegét érdemben nem befolyásolta. 2. A 100 kg/ha/év N-adagnál 1 kg N-re 129 kg fű vagy 48 kg széna, a 200 kg/ha/év adagnál 42 kg fű vagy 11 kg széna, míg a 300 kg/ha/év adagnál 19 kg fű vagy 4 kg széna többlettermés jutott. Maximális N-kínálattal a széna NO3-N készlete a megengedett 0.25% fölé emelkedett, és az össz-N 26%-át már ez a forma tette ki az 1. kaszálás idején. Szaktanácsadási szempontból e termőhelyen a 130-150 mg/kg ammoniumlaktát (AL) oldható P2O5 és K2O készlete tekinthető kívánatosnak a szántott rétegben 200 kg/ha/év átlagos N-kiegészítéssel. 3. A N-trágyázással nőtt a N, K, Mg, NO3-N, Na, Mn és Cu, valamint mérséklődött a S, P, Al, Fe, B és Mo beépülése az anyaszénába. A talaj növekvő P-ellátottsága serkentette a P, Ca, Mn, Sr és Ba, illetve mérsékelte a S és Mo felvételét. A K-kínálattal emelkedett a K és Ba, míg gátlást szenvedett az antagonista kationok (Ca, Mg, Na) és Mo beépülése. 4. Az indukált Mo-hiány a takarmány minőségét veszélyeztetheti, mely a trágyázatlan talajon mért 1.0 mg/kg értékről 0.1-0.2 mg/kg értékre zuhant a maximális NPK trágyázás nyomán. Ugyanitt a normálisnak tekintett 2-4 ezer körüli P/Mo aránya 20 ezer fölé emelkedett. A 2. kaszálásnál az indukált Mo-hiány jelensége visszaszorult. Kifejezetté vált viszont a P-Zn antagonizmus, illetve az indukált Zn-hiány. A P-kontroll talajon a sarjúszéna 15 mg/kg, a P-túlsúlyoson 10 mg/kg Zn koncentrációt mutatott. Ugyanitt a P/Zn aránya a még elfogadható 167-ről 364-re tágult. 5. A 2. kaszálásból származó sarjúszéna kicsi termése ásványi elemekben gazdagabb, mint az anyaszéna nagy termése. A legtöbb elemben a dúsulás 30-50%-ra tehető. Az átlagos N-készlet viszont ezt meghaladóan kétszeres, míg az Al, Fe és Mo tartalom több mint kétszeres akkumulációt jelzett. Kiugró, 25-szörös változást mutatott a Na-koncentrációja a szénában az N×K kölcsönhatások eredményeképpen, az antagonista K és a szinergista N befolyása alatt.