Szerves trágya felhasználás Hajdú-Bihar megye nitrátérzékeny területein 2004 óta

dc.contributor.advisorNagy, Attila
dc.contributor.authorMolnár, István Márk
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-28T08:42:34Z
dc.date.available2010-05-28T08:42:34Z
dc.date.created2010
dc.date.issued2010-05-28T08:42:34Z
dc.description.abstractA nitrogén a növények számára fontos tápelem, azonban a vizekbe kerülve szennyezést okoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően végrehajtott jogharmonizáció keretében született meg a Kormány 49/2001. (IV.3.) rendelete a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. A Kormányrendelet által delegált feladatok több csoportra bonthatók: - trágyatárolás körülményeinek szabályozása, - a „Jó mezőgazdasági gyakorlat” egyéb szabályainak betartatása, - a hígtrágya kijuttatási engedélyek felülvizsgálata, - adatszolgáltatási kötelezettség. Hajdú-Bihar megyében a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szóló 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet alapján 18 nitrátérzékeny település található a megyében. 2006-ban 25 településre bővült, 2007-ben pedig ez a szám 37-re emelkedett. A gazdálkodóknak minden év február 28-i határidővel - előző évre vonatkozóan - kötelező adatszolgáltatási kötelezettsége van a megyei talajvédelmi hatóságok felé. A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap részei a következők: - a mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai, - az állattartó telep adatai, - az állatállomány az állattartás típusa december 31-én, - az év folyamán keletkezett és december 31-én tárolt trágya mennyisége, - a trágyakijuttatás adatai az adatszolgáltatás évében. Az adatrögzítés első két évében (2002, 2003) nem volt közös rögzítő program, Microsoft Excel-ben történt az adatok összegyűjtése. Ezt követően a Központi Szolgálat térinformatikusa által kifejlesztett Microsoft Access programba történik az adatbevitel. 2008. szeptember 1-től új adatrögzítő programot hoztak létre az AIR-t (Agrár- környezetgazdálkodási Információs Rendszer). A gazdálkodók évről-évre egyre tájékozottabbak és egyre többen küldik be az adatszolgáltatási lapot. Éppen ezért a meglévő adataim alapján a hígtrágya és istállótrágya, illetve a kijuttatott nitrogén hatóanyag is növekedett. Az állatállományban is emelkedés figyelhető meg, illetve a trágyázott területeknél is. A növekedés oka az is, hogy megváltozott a nitrátdirektíva és a bekerült adatlapok feldolgozottsága jobb lett. A beküldött adatok nagy része nem reprezentatív, mivel sokan elfelejtik, vagy nem akarják beküldeni, más valóságtól eltérő adatot szolgáltatnak. Javaslataim között szerepel, hogy az adatszolgáltatást teljesebbé kellene tenni, több adatot kellene feldolgozni, vagyis leginkább mindet. Egy egységes elektronikus kapu lehetne a megoldás, mint például az adóbevallásnál, mivel ezáltal egyrészt a gazdáknak lehetőség nyílna az elektronikus adatszolgáltatásra. Másrészt a hivatalban dolgozóknak nem kellene a papíron beérkező adatlapokat újra és újra bevinni a rendszerbe. Maradna idő az ellenőrzésekre, hogy a valóságnak megfelelő adatot vallják-e be a gazdák.hu_HU
dc.description.courseAgrármérnökhu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent52hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96886
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectszerves trágyahu_HU
dc.subjectnitrátérzékenyhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Környezettudományokhu_HU
dc.titleSzerves trágya felhasználás Hajdú-Bihar megye nitrátérzékeny területein 2004 ótahu_HU
dc.title.translatedOrganic manure use in nitrate sensitive areas of Hajdu-Bihar county since 2004hu_HU
Fájlok