Dolgozat az építési tervezési – és kivitelezési szerződések hibás teljesítéséről, illetve azok jogkövetkezményeiről szól. A témát mindennapos eseménynek tartom. Aki nem saját maga tapasztalta, akkor biztosan van legalább egy olyan ismerőse, aki került már olyan élethelyzetbe, hogy egy új lakás építtetésébe kezdett, de a lakás nem úgy sikerül ahogyan azt elképzelte. Sajnos a kivitelezők gyakran eltérnek a tervező által létrehozott tervdokumentációtól, és a tervtől eltérően építenek fel egy házat, ami utóbb észrevehető hibákban szenved. Ingatlanok vásárlása esetén a vevők nem is gondolnak bele, hogy mennyi kockázat terheli őket abban a tekintetben, hogy az ingatlan valóban olyan minőségű-e, mint amilyennek látszik, vagy amilyennek az eladó mondja. A laikus ember sajnos azt hinné, és sokesetben okkal is hiszi, hogy a kockázat egy új építésű ingatlan esetében kevésbé jelentős, valamint az ember hozzáállása is másképp alakul egy új ingatlan esetén, mondván „Ennek mi baja lehetne?” – manapság, amikor többnél több lakást építenek fel naponta a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon figyelmesnek kell lenniük az új lakások vevőinek is. Induljunk ki csak abból, hogy ezeknek az új ingatlanoknak a többségét rohamtempóban építik fel a kivitelezők, annak ellenére, hogy a szakképzett, jó munkaerő száma igencsak csekély. Ezért nagyon gyakori sajnos az, hogy a vevők nem sokkal a frissen épített ingatlan birtokba vételét követően hibákat fedeznek fel a lakásban. Szomorúan veszik észre például, hogy beázik a fal, mállik a vakolat, a szigetelés nem megfelelő vagy éppen a nyílászáró és a fal között befúj a hideg levegő. Szerencsére az ilyen jellegű nem kívánatos meglepetések orvoslására jogi szabályozásuk több jogintézménnyel is szolgál. Új építésű ingatlanoknál hibás teljesítés esetén a szerencsétlenül járt vevőket a kellékszavatosság vagy a jótállás intézménye segíti, amelyek a dolgozatban ismertetésre kerülnek.