A biogáz üzemi présvízzel végzett komplementációs vizsgálatok Zea mays L. és Helianthus annuus L. tesztnövényekkel

Abstract

Az agrárium - amelyre nagy felelősség hárul a környezet jó állapotának megőrzése iránt - egyre inkább arra törekszik, hogy gazdálkodás során óvja a környezetet, ne rontsa annak meglévő állapotát. Különböző agrotechnikai eszközök állnak a gazdálkodók rendelkezésére az eredményesebb munkavégzés elősegítésének érdekében. A fenntartható mezőgazdálkodással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy csökkentsék a felhasznált kemikáliák mennyiségét. Alternatív tápanyag utánpótlási lehetőség lehet a biogáz üzemek melléktermékeként keletkező folyékony rész, az úgynevezett présvíz mezőgazdasági célú alkalmazása, mivel tartalmazza azokat a tápelemeket (pl. N, Ca, Mg, P, S, K), amikre a termesztendő növényeknek szükségük van. A növénytermesztés során a gazdálkodók gyakran találkoznak különböző hiánytüneteket mutató egyedekkel, amik nem kedveznek a gazdálkodás sikerességének, mivel ezek valamilyen esszenciális tápelem hiányára utalnak, ami által termés minőség, vagy termés mennyiség csökkenés alakulhat ki. Ennek a problémának a megoldása történhet a megfelelő műtrágya adagok növelésével, de ezek nem követik a fenntartható fejlődés célkitűzéseit, ezért szerettem volna megvizsgálni, hogy a biogáz üzemi présvíz alkalmazása alkalmas-e ezeknek a hiánytüneteknek a mérséklésére, kezelésére. Vizsgálatunk tárgya az, hogy meggyőződjünk arról, hogy különböző tápelem hiányos (Ca, Mg, P, N, K) tápoldaton nevelt növények számára a présvíz adagolása biztosítja-e a hiányzó tápanyagmennyiséget, anélkül, hogy azok hiánytüneteket produkálnának, vagy súlyosabb fiziológiai károsodás érné őket. Vizsgálatunkat a biharnagybajomi biogáz üzem gyártástechnológiája során keletkezett melléktermékkel, présvízzel végeztük. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk a présvíz hatását N, P, K, Ca és Mg hiányos tápoldaton nevelt napraforgónál. Kísérletünket hidropóniás körülmények között, klímakamrában végeztük. A környezeti feltételek szabályozottak voltak. Kísérleti növényként kukoricát (Zea mays L. cv. DKC 5170) napraforgót (Helianthus annus L. cv. Alego) használtunk. A présvizet 50 ml dm-3 és 10 ml dm-3 mennyiségben adtuk a tápoldathoz. A kísérlet felszámolásakor (21. napon) mértük a növények relatív klorofill tartalmát, a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét (klorofill-a, b és karotinoidok), valamint a hajtás és a gyökér száraz tömegét. Azt tapasztaltuk, hogy a présvízzel kiegészített tápelem hiányos tápoldatokon nevelt növények harmonikusabban fejlődtek és kedvezőbb értékeket mutattak a fiziológiai vizsgálatok során, mint a présvíz hozzáadása nélküli tápoldaton nevelt növények. Megállapítható, hogy a biogáz üzemi présvíz kedvezően hatott a kísérletbe vont tápelem hiányos körülmények között nevelt növényekre.