A kezdet kezdetén tisztázni érdemes, hogy az oktatásban legtöbbször nagyon nehéz különbséget tenni helyes és helytelen között. Csak azt mondhatjuk, hogy mindenkinek más az oktatási filozófiája, minden ország más-más megközelítést támogat, de mindannyiunknak vannak közös céljai, melyek egyike gyermekeink jobbá tételének kívánalma: „a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.” Ha megnézzük az egyes országok alapvető oktatási megközelítéseit, nincs nagy különbség e célok tekintetében. Szeretném tehát az elején tisztázni, hogy szakdolgozatom Az Óvodai nevelés országos alapprogramját követi, amelyre a következő írásokban Alapprogramként hivatkozom, és a kínai óvodai nevelési irányelvekre is utalni fogok az összehasonlítás és az érdemi elemzés érdekében. ​Az oktatási terület iránti érdeklődésem az öcsémmel kapcsolatosan kezdődött. Láttam egy életet növekedni, és nagy szerepet játszottam a nevelésében, ezért vagyok annyira eltökélt, hogy az óvodai neveléssel kapcsolatos területtel foglalkozzak. Hiszem azt is, hogy a gyermekkor nagyon fontos hatással van az ember fejlődésére, mert ebben a szakaszban érik a test és az agy, valamint kialakulnak a szokások és a mentális minták, mely hatások fontosok az ember későbbi életére nézve. A kínai óvodai nevelési irányelvek azt is kimondják, hogy „az óvodai nevelés az alapfokú oktatás fontos része, és az iskolai oktatás és az egész életen át tartó tanulás alapszakasza Kínában”. Továbbá azért is írom ezt a dolgozatot a kisgyermekkori irodalmi nevelésről, mert az irodalmi nevelés fontos része a gyermek kibontakozásának, mind az anyanyelvi fejlődés, mind az önkifejezési képesség szempontjából. Az oktatás tartalma ebben a szakaszban átfogó, felvilágosító és integrált, és ezen a ponton nem egy tantárgy különálló képzéséről van szó, hiszen az irodalomoktatás sok mindent magában foglalhat, és más tárgyak oktatásában is többféle szerepet játszhat, vagyis úgynevezett „kereszttantárgy”. Ebből is látszik, hogy ebben az óvodai szakaszban nagyon magas a követelmény a pedagógus általános képességeivel szemben, és magának a pedagógusnak is minden tantárgyban képzettnek, integráltan fejlettnek, ugyanakkor folyamatosan nyitottnak kell lennie az új dolgokra. Remélem, hogy a kínai pedagógiai gondolkodást össze tudom kapcsolni a magyar pedagógiai gondolkodással, össze tudom foglalni az előttem járók tapasztalatait, és új felismeréseket tudok teremteni, megújuló eszmecserét ösztönözni. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy a gyermekirodalmat nehezen lehet kisgyermekkorban vizsgálni, nem utolsósorban azért, mert nehéz tesztelni milyen konkrét hatással van a gyermekre, de azért is, mert alapvető jelentősége nem az, hogy megtanítson valamit, hanem hogy beavasson, bevezessen valamibe. Ezt a dolgozatot tehát abból a szempontból írtam, hogy a lehető legjobban összefoglaljam a kutatások eredményeit, és továbbfejlesszem azokat, valamint kifejtsem saját nézeteimet. A következő aspektusokat fogom megvizsgálni: 1.) Mi a gyermekirodalmi nevelés és mit jelent? 2.) A szülők szerepe a kisgyermekkori irodalmi nevelésben. 3.) Az óvodapedagógusok szerepe a kisgyermekkori irodalmi nevelésben. 4.) Hogyan lehet a gyermekirodalmi nevelés jobban integrálni a játékkal? 5.) A gyermekirodalmi nevelés szerepe és jelentősége a nyelvi fejlődésben. Reményeim szerint dolgozatom jó összefoglalást és új ötleteket adhat az oktatással, művészeti neveléssel, pedagógiával foglalkozó szakemberek számára.