Dóziscsökkentés lehetőségei CT angiográfiában
Absztrakt
Ezen diplomamunka elsődleges célja volt számba venni, és klinikai adatokkal alátámasztani a sugárdózis-csökkentő lehetőségeket a CT, és különösen CT-angiográfiás vizsgálatok során. Emellett sikerült statisztikai adatokat gyűjtenem és összehasonlító méréseket végeznem a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Központi Radiológiai Diagnosztikai Osztályán. Carotis CT-angiográfiás vizsgálatokat végeztünk, amelyekben a betegeket 2 csoportra osztottuk: az A csoportba a corpulensebb, a B csoportba a normál testalkatú betegek kerültek. A két csoport között egyedül az alkalmazott feszültségértékben volt különbség. Az A csoportban 120 kV-os csőfeszültséget, míg a B csoportban 80 kV-ot állítottunk be, mely értékek megfelelnek a mai angiográfiás csőfeszültség értékek két szélső értékének. A vizsgálatok alatt értük a DLP és az elszenvedett effektív dózis értékeket. A kapott képek minőségét radiográfus és radiológus is értékelte, és minden vizsgálat megfelelt a kritériumoknak: diagnosztikus értékű volt. Az eredményeket statisztikailag értékelve a két csoport között szignifikáns különbség mutatkozott a DLP és az effektív dózis értékekben is (p=0.05). A B csoport 55%-kal alacsonyabb dózist szenvedett el az A csoporthoz képest, mely megfelel a nemzetközi trendeknek. Külön kiemelendő, hogy a B csoport átlagos képminőség értékei magasabbak voltak az A csoport értékeinél, ami az alacsonyabb effektív dózist tekintve komoly dóziscsökkentő lehetőséget jelent.