A tájszerkezet hatása a szalakóta, a kék vércse és a vörös vércse élőhely-választására és szaporodási sikerére
| dc.contributor.advisor | Végvári, Zsolt | |
| dc.contributor.advisor | Lengyel, Szabolcs | |
| dc.contributor.author | Golen, Gerhárd | |
| dc.contributor.department | DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2019-04-30T07:36:11Z | |
| dc.date.available | 2019-04-30T07:36:11Z | |
| dc.date.created | 2019 | |
| dc.description.abstract | A dolgozat a szalakóta, a kék vércse és a vörös vércse élőhelyválasztását és költési sikerét vizsgálja az élőhelyek tájléptékű szerkezetének függvényében. Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak tájegység különböző tájszerkezetű pontjain mesterséges fészkelőhelyeket létesítettünk (költőodúkat a szalakóta, költőládákat a vércsék részére) és ezeket öt éven át (2013-2017) monitoroztuk. Eredményeim szerint mindhárom faj megtelepedését (fészkelőhely-foglalását) pozitívan befolyásolta a természetközelibb, kisebb emberi beavatkozással terhelt élőhelyek aránya a fészkelőhely környékén. A tájszerkezet mozaikossága (élőhelytípusok diverzitása) a szalakóta megtelepedésére és kelési sikerére is pozitív hatással volt, míg a kék vércse megtelepedési valószínűsége a kevésbé mozaikos területeken, a nagy kiterjedésű, egybefüggő természetközeli élőhelyekben gazdagabb területeken volt magasabb. A tájszerkezet számszerűsítésére szolgáló pufferzóna méretének változtatásával kimutattam, hogy a két generalistának tartott fajnál nagyobb térbeli léptéken (vörös vércse: 1000 m, szalakóta: 800 m sugarú kör), míg az élőhely-specialistának tartott kék vércsénél kisebb (500 m) térbeli léptéken volt a legerősebb kapcsolat a megtelepedés/költési siker és a tájszerkezet között. A szalakóták, a kék és a vörös vércsék állományai mesterséges fészkelőhelyek kialakításával eredményesen telepíthetőek, de az állományok hosszútávú fennmaradása érdekében érdemes a fészkelőterületek környékének jobb megválasztása illetve szükség esetén feljavítása élőhely-helyreállítással vagy természetvédelmi kezelésekkel. Ezeket leginkább természetközeli élőhely-szerkezet kialakításával és alacsony intenzitású gazdálkodási módokkal tehetjük meg. | hu_HU |
| dc.description.corrector | DO | |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | Biológus | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 31 oldal | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/266443 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | költési siker | hu_HU |
| dc.subject | habitat választás | |
| dc.subject | költőterület | |
| dc.subject | tájszerkezet hatás | |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok | hu_HU |
| dc.title | A tájszerkezet hatása a szalakóta, a kék vércse és a vörös vércse élőhely-választására és szaporodási sikerére | hu_HU |