Az ételkomposzt hatása a metélőhagyma termésére és tápanyagfelvételére
| dc.contributor.advisor | Balláné Kovács, Andrea | |
| dc.contributor.author | Tóth, Gizella | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2015-05-26T13:01:16Z | |
| dc.date.available | 2015-05-26T13:01:16Z | |
| dc.date.created | 2015 | |
| dc.description.abstract | Évről évre folyamatosan növekszik a népesség, tehát egyre többet kell termelni e a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is. Ez azzal jár. hogy egyre több területet vonnak be a művelésbe. A termelők nagyobb termésmennyiség elérése érdekében pedig egyre több műtrágyát használnak fel. Aminek következtében a talajok termőképessége romlik, elsavanyodik. Az egész világon jellemző az alacsony szervesanyag visszapótlás, mely szintén veszélyezteti a talajok termőképességét. Fontos tehát a szervesanyag visszapótlás, melyre a különböző szerves trágyák alkalmasak. Ilyenek az istállótrágya, a hígtrágya,a zöldtrágya, a tarló és gyökérmaradványok és a különböző eredetű komposztok is. Régebben sok istállótrágya állt rendelkezésre, de az állatállomány drasztikus csökkenésével az istállótrágya mennyisége is csökkent. Ezért kell egy új, alternatív, olcsó, környezetkímélő táp és szervesanyag visszapótlási metódus. Napjainkban nagy mennyiségű hulladék keletkezik, melynek elhelyezése és megsemmisítése nagy gondot jelent világszerte. Ezért olyan módszereket kell alkalmazni, mellyel csökkenthető a lerakókba kerülő hulladék mennyisége. A mindennapi életben nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, melyet komposztálással felhasználhatunk a talajok szervesanyag visszapótlására, szerkezetének javítására és a növénytáplálásra. A jó minőségű komposztnak nincs semmilyen kedvezőtlen hatása és nem tartalmaz szennyező anyagokat., általa stabil talajszerkezet jön létre, így csökken az erózió veszélye. Az Agrokémiai és Talajtani Tanszéken már régóta folynak kutatások alternatív tápanyagformák, különböző szervestrágyák talajra és növényre gyakorolt hatásainak vizsgálatával. Én ebbe a kutatási témába kapcsolódtam be. Munkám során célul tűztem ki, hogy megvizsgáljam az ételhulladék komposzt milyen hatással van a metélőhagyma növekedésére, termésére és tápanyagfelvételére humuszos homoktalajon tenyészedényes körülmények között Eredményeim alapján megállapítható hogy a 2, 4, 6, kg/m2 komposztdózisok kedvező hatást gyakoroltak a metélőhagyma növekedésére, fejlődésére, igazolhatóan növelték a termésmennyiséget. A 8 kg/m2 komposztadagnál már terméscsökkenést tapasztaltunk, és a legnagyobb komposztadag pedig drasztikusan visszafogta a metélőhagyma csírázását. NPK kezelés eredményezte a legnagyobb hagymatömeget, de a 6kg/m2 komposztadag is csak kissé maradt el ettől. Sőt, ennél a komposztadagnál tapasztaltuk a legnagyobb terméstömeget a 2. vágásnál. Ez jól mutatta, hogy az ételhulladék komposzt folyamatos tápanyagszolgáltató képességgel rendelkezik, végig a tenyészidőszak során tápanyagot szolgáltatott és segítette a hagyma fejlődését. Az eredményekből megállapítható, hogy az ételhulladék komposzt már az első vágásnál mérve is jelentősen emelte a hagyma vizsgált makro- és mikroelem tartalmát. A makroelemek, mint a kálium-, a kalcium- és a magnézium tartalom emelkedése többnyire arányosan növekedett a növekvő komposztadagokkal. A mikroelemek, mint a mangán és cinktartalom a 6 kg/m2 adagig arányosan növekedett a hagymában, azonban a két legnagyobb komposztadag hatására a növekedés ugrásszerű volt. Az NPK kezelés hatására minden esetben közel azonos értékeket kaptunk a kontrolléhoz viszonyítva. Ezekben az edényekben nagy tömegű hagyma termett, így jelentkezett a hígulási effektus. Kísérletünkben a humuszos homoktalajon a metélőhagyma esetében a 6 kg/m2 adag bizonyult a legkedvezőbbnek. Bebizonyosodott, hogy az ételkomposzt javítja a homoktalaj tápanyagszolgáltató képességét is. Ezáltal kedvező hatást gyakorol a termés mennyiségére és minőségére is. Kísérlet adatai alapján jól látható, hogy az ételhulladék komposzt alkalmazásakor nemcsak a termést módosító hatásával kell számolnunk, hanem alkalmazásakor jelentősebben megnő a hagyma kálium-, kalcium-, magnézium-, mangán- és cinktartalma is. Kísérleti eredményeink alapján megállapítható, hogy az élelmiszerkomposzt felhasználása a mezőgazdaságban és a kertészetben is hasznos, célszerű lehet, azonban fontos feladat az optimális adagok megállapítása más növényfajok és más talajtípus esetében is. | hu_HU |
| dc.description.course | Kertészmérnöki | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 39 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/213581 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights | Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország | * |
| dc.subject | ételkomposzt, metélőhagyma, tápanyagszolgáltatás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | Az ételkomposzt hatása a metélőhagyma termésére és tápanyagfelvételére | hu_HU |