A Hajdúság népzenéjéről világos, letisztult képet kaphatunk a különböző összefoglaló igényű kiadványokból. Eszerint a népdaloknak két jellegzetes csoportjával találkozik az érdeklődő: a régi stílusú pásztordalokkal és új stílusú népdalokkal. A kutatás központjában az a feltételezés áll, miszerint a Hajdúság népzenei dallamrepertoárja sokrétűbb annál, mint ahogy a régió zenefolklórját tárgyaló szakirodalom bemutatja. Feltehető továbbá, hogy a hajdúsági népdalkészletet, illetve a szakkiadványokban és a közvélekedésben a hajdúsági népdalkészletről kialakult képet külső hatások is befolyásolták, úgymint a pusztaromantika, a népzenével kapcsolatos szervezett mozgalmi tevékenységek, a televízió és más médiumok. Dolgozatommal célom a hajdúsági népzenei értékek feltárása, a kistáj valós zenei arculatának megrajzolása. A kutatómunka az archívumi források vizsgálata mellett terepmunkával egészül ki, munkám során a recens anyag kutatását és gyűjtését is fontosnak tartom. A helyszíni gyűjtések során lehetőségem nyílik tisztázni a kutatás során elsődlegesen vizsgált időintervallum (1906-1973) gyűjtései kapcsán felvetődött kérdéseket. A recens népzenei gyűjtőmunkám során olyan kutatómunkát indítottam el, amely a kistájon eddig hiányzó népzenei egyéniségvizsgálatok alapját képezheti. Az adatok elemzése során kirajzolódott, hogy a Hajdúság területén népzenei tárgyú vizsgálatokat végző kutatók sorából Papp János emelkedik ki. Gyűjtései mind mennyiségi, mind területi szempontból egyedülállóak, hagyatéka alkalmas arra, hogy reprezentatív módon bemutassa a hajdúsági népdalkészletet. A Papp János hagyatékában található hajdúsági dallamkészlet elemzése alapján megállapítható, hogy a kistáj repertoárja igen változatos, széles műfaji keretek között mozog. Az archívumi és a recens hajdúsági dallamkészlet elemzése során kirajzolódott, hogy a pásztordal definiálása a nép tudatában elsősorban a szövegével határozható meg. A Hajdúságban a nem pásztor rétegeknél is megjelennek olyan régi stílusú dallamalakzatok, amelyeknek a helyi változatai egyértelműen mutatják, hogy itt is élt egy olyan autochton zenei műveltség, amely jelenségei segítségével kirajzolható a hajdúsági parasztság magyar népdalkincsének a stílusa, illetve a jellege. Mindezeket összevetve megállapítható, hogy a városias környezet ellenére mégiscsak élt a Hajdúságban egy erős hagyományos zenei kultúra. A Hajdúságról összességében elmondható, hogy a kistáj zenei arculatát elsősorban nem az itt fellelhető dallamtípusok vagy műfajok karakterizálják, hanem a népzenei felvételeken is dokumentált zenei és előadásmódbeli jellegzetességek, variánsok, a szomszédos kistájakon gyűjtött változatoktól észlelhető apró eltérések összessége. A hajdúsági népzene tehát szervesen illeszkedik a magyar népzenei környezetbe, ugyanakkor a sajátságai is megmutatkoznak. / By studying various publications summarizing the folk music tradition of the Hajdúság region, we may receieve a lucid and clear-cut picture. According to these works, there are two characteristically different groups of folk songs: old-style shepherd songs and new-style folk songs. There is a presumption in the center of the current research: the folk melody repertoire of the Hajdúság region is much more varied than it is presented in the reference literature introducing this area. It is also likely that the melody repertoire of the Hajdúság region, furthermore the image formed on the basis of reference works and spread in the public mind have been also influenced by external factors such as the Romanticism of the Flatlands, movements organized around folk music, television and other media. In my dissertation I aim to reveal the values of the Hajdúság region and to sketch the true musical image of the region. My research considered archival sources and they were also completed by the fieldwork I carried out as I consider research and collection of recent material equally important. During the local fieldwork I also had the opportunity to clarify those questions that had emerged during the analysis of the primary research period (1906-1973). During my recent folk music collection work I launched a research work that may become the basis for further individual folk analysis – a missing research in the region. When analyzing the data, one researcher stands out among all others who have been committed to scrutinize the folk tradition of the Hajdúság region, János Papp. His collectings are both unique in regards of quantity and in their regional characteristics, they are suitable for introducing the folk song melody types of the Hajdúság region. When analyzing the Hajdúság melodies found in the János Papp legacy, one can see that the repertoire of this small region is rather varied, it spans various genres. When analyzing the melody sets of the archives and recent collections, it became clear that the definition of shepherd songs is closely connected to its lyrics in the mind of the folk. In the Hajdúság region, old style melodies also appear among the non-shepherd groups, whose local variants nicely present that an autochton musical education was alive here – with the help of their features the style and character of Hungarian folk music repertoire of the peasantry. Considering all of the above, I can say that despite the more urban environment a strong traditional musical culture was alive in the Hajdúság region. Overall, it can be said of the Hajdúság region that the musical character of the small region is not characterized by local melody types or genres but by documented characteristic musical or performative features, variants and the sum of the small differences in the versions that have been collected at the neighboring small regions. The folk music from the Hajdúság is organically fitted into the Hungarian folk music environment, however its specific features are also manifest.