Dolgozatomat hat fejezetre osztottam. Először általánosságban szeretnék szólni az államadósságról, illetve annak fogalmi megközelítéseiről, alakulásának történetéről, a rá vonatkozó törvényi szabályokról, különös hangsúlyt fektetve az Alaptörvényre, illetve a Stabilitási törvényre. Ezt követően az államadósság-kezelést említeném, melynek keretében kitérnék az államadóssággal összefüggő feladatokat ellátó intézmények részletesebb ismertetésére, illetve az adósságpapírok, mint adósságkezelő eszközök bemutatását is ezen részben teszem meg. A helyi önkormányzati alrendszer adósságára is kitérek dolgozatomban, illetve a koronavírus-járvány államadósságra gyakorolt hatásait is meg szeretném vizsgálni. Az egyik legfontosabb makrogazdasági változó az államadósság, a gazdasági folyamatok értelmezéséhez elengedhetetlen ezen mutató pontos ismerete, hiszen egyrészt befolyásolja az adott időszakban keletkezett jövedelem felhasználásának potenciáljait, másrészt pedig az egyensúlytalanság fontos jelzőszáma. Magyarországon is igen fontos mutatószám a GDP-arányos államadósság, ezt az is igen jól szemlélteti, hogy az adósságráta csökkentésének célja az Alaptörvénybe is bekerült. Az államadósság fogalmával nagyon sokféle kontextusban találkozhatunk a mindennapi életben, bár ezek nagyon sokszor nem fedik le a fogalom valódi tartalmát. A hétköznapi szóhasználatban az ország adóssága és az államadósság igen sokszor keveredik, pedig az ország adóssága az az adósság, mely a nemzetgazdaság szereplőinek a külföldi szereplőkkel szemben áll fenn, vagyis az ország külső adósságát jelenti. Ebbe beletartoznak az ország által felvett devizahitelek és az állam által kibocsátott devizakötvények is, de ide sorolandók az egyes vállalatok és magánszemélyek devizahitelei is, melyek valójában nem terhelik az államot, ezáltal a költségvetést sem.