A komplex egészségfejlesztési program hatásai ülőmunkát vállalók körében
dc.contributor.advisor | Csuhai, Éva Anett | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.author | Szilágyi, Panna | |
dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Veres-Balajti, Ilona | |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2020-04-30T06:12:03Z | |
dc.date.available | 2020-04-30T06:12:03Z | |
dc.date.created | 2020-04-29 | |
dc.description.abstract | Napjainkban az inaktív életmód, helytelen egyoldali terhelések, huzamos ideig, akár több órán át fenntartott statikus pozíciók tekinthetők elsődlegesen rizikófaktoroknak a gerincet érintő degeneratív folyamatok és kifejezetten a derékfájás tekintetében. Olyan munkahelyi egészségfejlesztési intervenciók megvalósítására van szükség, akár már fiatal felnőttek körében is, amelyek ezeket az egészségügyi kockázatokat csökkenteni képesek. Szakdolgozatom fő témája, hogy a komplex munkahelyi egészségfejlesztési program hatására szignifikáns javulás élhető-e el az ülő munkát végzők egyensúlyában, koordinációjában és törzsizom erejében. Kutatásunkat a debreceni National Instruments Hungary kft. dolgozóin végeztük 2018. novemberében és decemberében 213 fő ülő foglalkozású munkavállaló részvételével. A mozgásszervi állapot felmérések 5 héten keresztül zajlottak heti egy alkalommal, mely során az egyensúly és koordináció vizsgálatára Y- Balance tesztet, a törzsizom erő monitorozására Plank, Side Plank, Ütemezett hasizom, valamint Módosított Biering-Sorensen tesztet alkalmaztunk. Ezt követően egy speciálisan kifejlesztett intervencióban önkéntes jelentkezéssel 160 fő vehetett részt, amely 20 héten keresztül zajlott, minimum heti 2 alkalom teljesítési feltételével, fél órás időintervallumban. A hatásvizsgálat során az adatok elemzésére Wilcoxon-féle előjeles rangpróbákat alkalmaztunk. Azt tapasztaltunk, hogy a részvevők egyensúly és koordinációjában a jobb alsó végtag esetén javulást értünk el anterior, posteromedialis és posterolateralis irányba, de az eredmények nem tekinthetők szignifikánsnak. A bal alsó végtag vonatkozásában az anterior és a posteromedialis irány mutatott szignifikáns változást, a posterolateralis irány eredménye csökkentést véltünk felfedezni. Szignifikáns javulást értünk el a dolgozók törzsizom erejének vonatkozásában, amelyet négy fizikális módszer a Plank teszt, Side plank teszt, Ütemezett hasizom teszt, Módosított Biering-Sorensen teszt szignifikáns mértékű változása is alátámasztott. Összevetve az eredményeinket a komplex egészségfejlesztési mozgásprogram tovább fejlesztése és alkalmazása kimagaslóan javasolt a derékfájásban és más mozgásszervi megbetegedésben szenvedő ülőmunkát végzők körében. | hu_HU |
dc.description.course | ápolás és betegellátás (gyógytornász) | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 38 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/285283 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | ülő életmód | hu_HU |
dc.subject | funkcionális tréning | hu_HU |
dc.subject | egyensúly és törzsizom erő fejlesztés | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
dc.title | A komplex egészségfejlesztési program hatásai ülőmunkát vállalók körében | hu_HU |