A mezőgazdaság az emberiség létének alapja, a gazdasági ágazatok egyik alapága. A termesztés fő célja táplálékkal ellátni az embereket, és az élelmiszereken kívül hozzájárul az egyéb anyagi szükségletek kielégítéséhez is. Az emberiség folyamatosan növekvő létszáma egyre nehezebb feladatok elé állítja a mezőgazdaságot: a nagy népességű fejlődő országokban tömegek éheznek, és bár a fejlett országok növekvő élelmiszerbiztonsági elvárásai nehezítik a termesztést, összességében élelmiszertúltermelés mutatkozik. A világ mezőgazdasága sokkal több élelmiszer termelésére volna képes, mint amennyit jelenleg megtermelnek. A mezőgazdaságban a föld a legfőbb erőforrás: meghatározza az ipari nyersanyagkitermelést és a felső termékeny rétegnek, a talajnak a termőképessége határozza meg az élelmiszer-ellátást. A napi gyakorlatban a növénytermesztés legfőbb tényezője a talaj.
A mezőgazdasági tevékenység hatással van a környezetre, melynek módja, mértéke változott a történelem folyamán. A népesség dinamikus növekedésével előtérbe kerültek az intenzív mezőgazdasági folyamatok, a világon mindenütt a belterjes gazdálkodás irányába halad a fejlődés, és azzal a környezetet érő káros hatások is erősebben jelentkeznek. A talajban a legnagyobb változások akkor következtek be, amikor a növénytermesztés gépesítésével és a kémiai anyagok alkalmazásával a növénytermesztés intenzív szakaszba lépett. Világszerte csökken a termesztett növények száma, egyhangúvá válik a mezőgazdasági termesztés. A sematikussá váló mezőgazdasági termelés nagy problémát jelent az agrárium és a talaj fenntarthatósága szempontjából. Egyre gyorsabban pusztul a talaj, miközben több termő-földre volna szükség. A Föld felületének kb. 3 %-át borítja termékeny humusz, és mára több mint hatmilliárdan fogyasztják az egytizeden termesztett élelmiszert.
Magyarországon napjainkra a növénytermesztést növekvő termésátlagok jellemzik, amit az ipari eredetű anyagok bevitele, valamint a gépek és eszközök növekvő használata segíti, RUZSÁNYI-PEPÓ (1999.). A talaj túlzott forgatása, a növények tápanyag és vegyszerigényének túllépése az értékes termőföld pusztulásához vezet. A szervesanyagtartalom csökkenése, a savanyodás, a vizenyősödés, a láposodás, a szikesedés, stb. a talaj biológiai életfeltételeit rontja, degradációhoz vezet. Ezen kívül világszerte és hazánkban is különböző célokból egyre nő a mezőgazdasági művelés alól kivont területek nagysága. A termőterület földkivonásból származó csökkenése a talaj fizikai értelemben vett megsemmisülését jelenti.